Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebookon jelentette be: „Gőzerővel dolgozunk a 14. havi nyugdíjon”, miután Lázár János egy fórumon először beszélt a juttatás bevezetésének lehetőségéről.
A szakértők szerint azonban ez óriási költségvetési teher lenne. Farkas András nyugdíjszakértő 585 milliárd forintra becsülte a kiadást, míg a portfolio.hu számításai szerint meghaladná az 590 milliárd forintot.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a pénzcentrum.hu megkeresésére közölte: a jelenlegi fiskális helyzetben egy ekkora összeg kigazdálkodása rendkívül nehéz. A lehetőségek:
-
Kiadások átcsoportosítása: más területekről – például beruházásokból – kellene pénzt elvonni, ami feszültségeket okozna.
-
Adóbevételek növelése: új adók vagy a meglévők emelése, ami a lakosságot és a vállalkozásokat is terhelné.
-
Hiány növelése: a legegyszerűbb út lenne, de ellentétes a kormányzat hiánycsökkentő céljaival és ronthatná az ország pénzpiaci megítélését.
„A jelenlegi költségvetési pályán egy ekkora kiadási tételnek nincs előre elkülönített forrása” – fogalmaztak a szakértők.
Gazdasági hatások és inflációs veszélyek
A GKI szerint a 14. havi nyugdíj érdemi makrogazdasági következményekkel járna, különösen, ha a 2025 áprilisi választások előtt vezetnék be.
A nyugdíjasok jövedelmük nagy részét elköltik, így a plusz egyhavi juttatás azonnal megjelenne a kiskereskedelemben, rövid távon GDP-növelő keresletélénkítést hozva.
Ugyanakkor a hirtelen megnövekedő kereslet árfelhajtó hatást is kiváltana. A kereskedők és szolgáltatók – érzékelve a többletpénzt – könnyen emelhetnék az árakat, főleg az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek esetében, amelyek a nyugdíjasok költéseiben hangsúlyosak.
A húsvéti időszak miatt egy április előtti kifizetés tovább fokozhatná a szezonális inflációs nyomást.
