2026. június 7-től életbe lép az Európai Unió bértranszparencia-irányelve, amely alapjaiban alakítja át a bérezési rendszereket a tagállamokban. A vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk a bérsávokat, kezelniük kell a munkavállalói lekérdezéseket, és szigorúbb jelentéstételi kötelezettségeknek kell megfelelniük.
Az ICT Europa közleménye szerint a szabályozás nyomán jelentős bérfeszültség és fluktuációs hullám várható.
Mi változik a cégek életében?
Az új irányelv értelmében:
-
Már az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a bérsávot vagy a minimum bért.
-
A munkavállalók évente egyszer lekérdezhetik a saját pozíciójukra vonatkozó, nemek szerinti bontásban elérhető átlagbért.
-
Ha valaki fizetése legalább 5%-kal eltér az átlagtól, és nincs rá objektív indok, a munkáltatónak 6 hónapon belül korrigálnia kell a különbséget.
Lovász Tibor, az ICT Európa HR-tanácsadója szerint:
„A bérek nyilvánossá válása elkerülhetetlenül bérfeszültséghez vezet majd a szervezeteken belül. A dolgozók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is.”
Milyen hatásai lehetnek a munkavállalókra?
A szakértők szerint a szabályozás miatt sok dolgozó tudatosabban fog állást váltani. Az átláthatóbb információk megkönnyítik, hogy jobban fizető pozíciókat keressenek.
A PwC Magyarország vezető tanácsadója, Gönczi Gyöngyi úgy véli, a direktíva azért jelent fordulópontot, mert nemcsak elméleti szinten hirdeti az egyenlő bérezést, hanem konkrét intézkedéseket is előír: objektív bérezési struktúra, éves bérriportok, a diszkrimináció lehetőségének szűkítése.
Négy kulcsfontosságú változás
Az irányelv a munkáltatók számára négy fő területen hoz gyökeres változást:
-
Jelentéstétel a nemek közötti bérszakadékról: 100 fő felett rendszeres kötelező jelentés.
-
Nagyobb bérinformációs hozzáférés: a dolgozók megismerhetik a bérezési kritériumokat.
-
Bizonyítási teher áthelyezése: a munkáltatónak kell bizonyítania, ha nem történt bérdiszkrimináció.
-
Bérátláthatóság a pályázóknak: az álláshirdetésekben fel kell tüntetni a bérsávot, és tilos lesz rákérdezni a korábbi fizetésre.
Magyarország felkészületlen
Egy októberi felmérés szerint az európai munkáltatók mindössze 20%-a érzi magát felkészültnek a változásokra. A legnagyobb kihívások közé tartozik a béradatok pontosságának biztosítása, a HR-rendszerek átalakítása és az érzékeny adatkezelés.
David Lorimer, a Lewis Silkin ügyvédi iroda igazgatója szerint:
„Ez valószínűleg az elmúlt évtizedek legjelentősebb változása az uniós munkajogban, és alapjaiban alakítja át az egyenlő bérezéssel kapcsolatos jogvitákat.”
Magyarország még nem ültette át a direktívát a nemzeti jogba, de a vállalatoknak már most érdemes elkezdeniük a felkészülést, például a bérstruktúrák felülvizsgálatával és a munkakörök egységes értékelésével.