A felsőoktatási felvételi időszak idén a szokottnál kisebb áremelkedést hozott a hazai albérletpiacon, bár a városok és fővárosi kerületek között továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak. Szegeden mára 210 ezer forintra nőtt a kiadó lakások mediánára, miközben a budapesti IX. kerületben egy év alatt 25 ezer forinttal csökkent a bérleti díjak középértéke -írja az mfor.
Megtorpant az áremelkedés a ponthatárok után
A KSH és az ingatlan.com júliusi lakbérindexe szerint júniushoz képest 1,6 százalékkal drágultak országosan az albérletek, Budapesten pedig 1,7 százalékos volt a havi növekedés. Éves szinten mind az országos, mind a fővárosi drágulás 5-5,5 százalék körül alakult. A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése idején a budapesti kiadó lakások átlagos díja 260 ezerről 266 500 forintra emelkedett, augusztusra azonban visszasüllyedt 260 ezer forintra.
„Sokat elárul a piac jelenlegi helyzetéről, hogy 2020 óta csak 2025 júliusában volt a mostaninál kisebb a havi drágulás, akkor országosan 1,4 százalékos emelkedést mért a lakbérindex. Ráadásul a mostani áremelkedés sem bizonyult tartósnak.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Nagy különbségek a fővárosi kerületek között
A fővárosi kerületek közül a VIII. kerületben 240 ezer, a IX. kerületben 250 ezer, a XI. kerületben 280 ezer, a XIII. kerületben pedig 270 ezer forint volt a bérleti díjak mediánja. A IX. kerületben egy évvel korábban még 275 ezer forintos medián volt jellemző, azóta tehát 25 ezer forinttal csökkent az árszint. A legolcsóbb fővárosi kerület továbbra is a XVIII., 200 ezer forintos mediánnal, míg a XIX., XX. és XXI. kerületben egyaránt 210 ezer forint körül alakultak a díjak.
Szegeden a legnagyobb az éves ugrás
A többi egyetemvárosban sem történt látványos elmozdulás: Debrecenben 220 ezer, Győrben és Székesfehérváron 200-200 ezer, Pécsen 180 ezer, Miskolcon pedig 130 ezer forint volt a bérleti díjak középértéke. Szegeden azonban tavaly még csak 170 ezer forintos medián volt jellemző, így a mostani 210 ezres érték jelentős, 40 ezer forintos éves emelkedést takar.
A kínálat oldalán ugyanakkor bővülés látszik: június vége és augusztus eleje között országosan 4, Budapesten 5,4 százalékkal nőtt a kiadó lakások száma, bár ez még mindig elmarad az egy évvel korábbi szinttől – országosan közel 9, Budapesten mintegy 6, a megyeszékhelyeken pedig 16 százalékkal. A fővárosi kerületek közül a XIII.-ban 16, a IX.-ben 14, a VII.-ben 11 százalék körüli volt a bővülés júliushoz képest, az egyetemvárosok közül pedig Debrecenben 13, Miskolcon 10, Pécsen 7 százalékos volt a kínálatnövekedés, míg Szegeden több mint harmadával nőtt a választék.
Balogh László szerint a lakáskiadás befektetési vonzereje hosszabb távon a más eszközökön elérhető hozamoktól is függ majd.
„Ha Magyarország közeledne az euró bevezetéséhez, és ezzel párhuzamosan tartósan alacsonyabbá válnának az állampapírpiacon elérhető hozamok, az ismét javíthatná a lakáskiadás relatív vonzerejét a befektetők szemében. Ez azonban egyelőre csak hosszabb távú lehetőség, amelynek megvalósulása számos gazdasági és piaci feltételtől függ.” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
A szakértő szerint az ingatlan-áremelkedés lassulása és a lakáskiadás jelenleg csökkenő hozamszintje miatt a lakáskiadás mint befektetési forma egyelőre folyamatosan veszít népszerűségéből, ami magyarázza a kiadó lakások tavaly óta szűkülő kínálatát is.
