Mezőgazdaság

Az agrárminiszter elismerte, hogy változtatni kell a vadászati törvényen. A HVG szerint egy dokumentum mutatja, hogyan kerültek vadászati jogok kormányközeli körökhöz.

A Nébih Mohács és Homorúd területén talált fertőzött állatokat, az országos főállatorvos Baranyában, Tolnában és Bács-Kiskunban bővítette az érintett zónákat.

Egy aradi gazdavezető szerint az aszálykár-térítés kevés, egy klímakutató pedig arra számít, hogy a szárazság tartós gond marad a síkvidéken.

A német kancellár öt nettó befizető országgal együtt változtatást követel a Bizottság javaslatán, a vita a kohéziós és agrártámogatásokat is érinti.

Az elemzés szerint a 2004-es csatlakozás tíz év alatt több mint 30 százalékkal emelhette az egy főre jutó GDP-t, három nagyjából egyenlő súlyú forrásból.

Az Alföld nagy része elfagyott, a borvidékeket aszály sújtotta. A kisebb termés mellé csökkenő fogyasztás és erősödő dél-amerikai verseny is társul.

Nem a csapadék mennyisége, hanem az időzítése dönt: az ELTE kutatói szerint 2030 és 2070 között nőhet a búzatermés ingadozása.

A GKI elemzése szerint az aszály és az aranyszínű sárgaság miatt nagyobb a terméskiesés, a szőlő minősége viszont kiváló – az áremelkedés még nem látszik az adatokon.

Az aszály miatt gyenge a silókukorica, a felvásárlási ár nyolc hónapja nem fedezi a költségeket. A szakemberek szerint november és március között jön a nehezebb szakasz.

A FruitVeB szerint a fagykár és az aszály miatt a normál évhez képest 70 százalékos a kiesés, a lengyel készletek viszont lenyomják a termelői árakat.

A KSH második becslése szerint a szolgáltatások és a fogyasztás húzta a gazdaságot, a külkereskedelem viszont 2,9 százalékponttal rontotta a teljesítményt.