Mind az Európai Unióban, mind Magyarországon csökkent a naponta dohányt vagy dohánytermékeket fogyasztók aránya 2022 és 2025 között, hazánk azonban az Eurostat legfrissebb adatai szerint még mindig jócskán az uniós átlag felett áll – írta a Portfolio.
Javultunk a rangsorban, de a fiataloknál rosszabb lett a helyzet
Tavaly az EU 16 évesnél idősebb lakosságának 16,5 százaléka fogyasztott napi szinten dohányterméket vagy kapcsolódó terméket, például e-cigarettát, nikotinpárnát vagy hevített dohányterméket – ez enyhe csökkenés a 2022-es 17,5 százalékhoz képest. Magyarországon a 16 éves és idősebb lakosság 18,9 százaléka vallotta magát napi fogyasztónak, szemben a 2022-es 20 százalékkal. A dohányterméket naponta fogyasztók aránya ugyanakkor minden korcsoportban magasabb volt Magyarországon, mint az uniós átlag.
Miközben 2022-höz képest az EU-ban minden korcsoportban csökkent a napi dohányosok aránya, Magyarországon a 16-24 évesek körében nőtt, 13,8 százalékról 15,3 százalékra.
Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, Hollandia áll a legjobban
Az uniós tagországok közül Bulgáriában (26,3 százalék), Svédországban (23,9 százalék) és Horvátországban (23,6 százalék) volt a legmagasabb a napi dohányzók aránya a 16 éves és idősebb népesség körében. A legalacsonyabb arányt Hollandiában (9,9 százalék), Írországban (11,7 százalék), Belgiumban (13,6 százalék) és Luxemburgban (13,8 százalék) mérték.
Magyarország tavaly valamelyest javított a ranglistás helyezésén: a 10. legmagasabb dohányzási aránnyal rendelkezett, míg 2022-ben még a 7. helyen állt. Az uniós tagállamok közül 17-ben csökkent a naponta dohányzók aránya 2022 és 2025 között, a legnagyobb csökkenést Spanyolországban és Luxemburgban regisztrálták, mindkét esetben 2,1 százalékponttal. Ezzel szemben Horvátországban és Litvániában nőtt a legnagyobb mértékben az arány, mindkét országban 2,7 százalékponttal.
