Napjainkban egyre több szó esik a longevityről, vagyis a jó egészségben eltöltött időszak maximalizálásáról. A legtöbb szakértő ennek kapcsán a helyes táplálkozást, a rendszeres testmozgást és a társas kapcsolatokat helyezi a középpontba. A szakértők szerint azonban van egy gyakran figyelmen kívül hagyott tényező a hosszú élethez vezető úton: a személyiségünk – írja a Science Alert alapján a 24.hu.
Szardínia Kék Zónáját vizsgálták
Az International Journal of Applied Positive Psychology szaklapban megjelent tanulmány részeként a kutatók Olaszország egyik híres „Kék Zónáját”, Szardínia szigetét vizsgálták. A Kék Zónák olyan régiók a világon, ahol az emberek statisztikailag jóval hosszabb ideig élnek, és az átlagnál sokkal nagyobb arányban érik meg a századik születésnapjukat.
125 szardíniai idős embert vizsgáltak
A Cagliari Egyetem pszichológusa, Maria Chiara Fastame által vezetett kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy a személyiségvonások miként kapcsolódnak a pszichés jóléthez és az életminőséghez. A szakemberek abból indultak ki, hogy a rugalmas, adaptív személyiségjegyek közvetve hozzájárulnak az aktívabb életmód fenntartásához, ami kulcsfontosságú az időskori vitalitáshoz.
A vizsgálat során a kutatók 125 szardíniai felnőttet vizsgáltak meg, akiknek az életkora 71 és 101 év között mozgott. A résztvevők közül 55-en éltek a Kék Zónában, míg 70-en a régión kívüli, de hasonló kulturális és egészségügyi hátterű szomszédos közösségekből származtak. A résztvevők részletes teszteken és interjúkon estek át, amelyek során felmérték mentális állapotukat, szabadidős tevékenységeiket, valamint az úgynevezett Big Five személyiségmodellt, amely a nyitottságot, lelkiismeretességet, extraverziót, barátságosságot és neuroticitást méri.
A nyitottság emelkedett ki a vizsgálatban
Az eredmények meglepő mintázatot mutattak. Bár a Kék Zónában élők fizikai életminősége nem volt kirívóan magasabb szintű, egy személyiségjegyben drasztikus különbség mutatkozott: ez a nyitottság.
A kutatók szerint a Kék Zóna lakói szignifikánsan magasabb pontszámot értek el nyitottság terén, ami azt jelenti, hogy idős koruk ellenére is rendkívül kíváncsiak maradtak a világra, élénk érdeklődést mutattak az új ismeretek iránt, és kifejezetten nyitottak voltak a friss intellektuális kihívásokra és élményekre. Emellett jobb megküzdési mechanizmusokkal rendelkeztek, és lényegesen több időt töltöttek szellemileg vagy fizikailag stimuláló hobbikkal.
„A személyiség nem közvetlenül hosszabbítja meg az életet, hanem a mindennapi viselkedést formálja.”
Maria Chiara Fastame, a Cagliari Egyetem kutatója
A kutatók szerint egy nyitott ember nagyobb valószínűséggel keres új tapasztalatokat, tartja fenn társas kapcsolatait és marad aktív. A tanulmány tehát azt sugallja, hogy a mentális hozzáállás éppolyan fontos építőköve lehet a hosszú életnek, mint a genetika vagy a megfelelő étrend, ami felveti a kérdést, mennyiben lehetne a nyitottságot tudatosan fejleszteni az időskori vitalitás megőrzése érdekében.
