Október utolsó vasárnapján ismét egy órával visszaállítjuk az órákat, így egy órával többet alhatunk. Az RTL összefoglalója szerint azonban a szervezetnek napokra, egyes esetekben hetekre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új időszámításhoz, és az őszi váltás tartósabb hatással lehet a biológiai órára, mint sokan gondolnák.
Az emberi szervezet működését a cirkadián ritmus szabályozza, amely a hormontermeléstől a vérnyomáson és a testhőmérsékleten át az éhségérzetig sok folyamatot irányít, legfontosabb külső jelzője pedig a természetes fény. Az óraátállítás után este egy órával korábban sötétedik, reggel korábban világosodik, ami összezavarhatja a melatonin és a kortizol természetes egyensúlyát.
Alvászavar, figyelmetlenség, rosszkedv
A cikk szerint sokan a plusz óra ellenére rosszabbul alszanak az átállítás utáni napokban: korábban ébrednek, éjszaka többször felriadnak, és rövidebbek a mélyalvási szakaszok. Az átállást követő héten nőhet a közlekedési balesetek és a figyelmetlenségből eredő munkahelyi hibák száma. Mivel a váltás egybeesik a nappalok rövidülésével, sokan már sötétben fejezik be a munkát, ami lehangoltsághoz és úgynevezett téli depresszióhoz vezethet. A vérnyomás ingadozása és a stresszhormonok egyensúlyhiánya a veszélyeztetett csoportok szív- és érrendszerét is megterhelheti.
Mit tehetünk?
Az RTL azt javasolja, hogy reggel töltsünk legalább 15–20 percet a szabadban, mert a természetes fény segít leállítani a melatonintermelést. Lefekvés előtt legalább egy órával érdemes félretenni a telefont és a tévét, mert kék fényük tovább zavarja az alvási hormon termelését. Segíthet az is, ha a váltás előtti napokban 15–20 perccel fokozatosan eltoljuk az étkezések és a lefekvés időpontját.