Somogyvámos határában, egy közel 320 hektáros birtokon működik Krisna-völgy, amelyet Közép-Európa legnagyobb és legnépesebb ökofalujaként emlegetnek. A mintegy százötven fős közösség július közepén rendezte meg háromnapos búcsúját, amelyre több ezer napi látogató érkezett, hogy megismerje az önellátó gazdálkodás gyakorlati megoldásait.
Önellátásra épülő közösségi modell
A közösség célja, hogy életének minél nagyobb részét helyben, saját erőforrásokra támaszkodva szervezze meg. Élelmiszert termesztenek, állatokat tartanak, gyümölcsösöket és veteményeseket gondoznak, méhészkednek, valamint hagyományos kézműves mesterségeket tartanak fenn. Az itt alkalmazott modell szerint a helyben előállított termékek, az önellátás magas foka és a tudatosan alacsony fogyasztás egyszerre csökkentik a kiadásokat, miközben ellenállóbbá teszik a közösséget a külső gazdasági sokkokkal szemben.
„Ma viszont a fogyasztói kultúra arra épül, hogy mindig újat vegyünk, pedig ettől az emberek nem lettek boldogabbak.” – mondta Sivaráma Swami, a Krisna hívők vezető lelkésze.
Sivaráma Swami szerint a legfontosabb kérdés az, hogy képesek vagyunk-e biztosítani magunknak az olyan alapvető szükségleteket, mint a tiszta víz, az élelmiszer és a biztonságos otthon. Meggyőződése, hogy ha ezek rendelkezésre állnak, valójában nagyon kevés dologra van még szükségünk. Bár Krisna-völgy nem teljesen önellátó – a cipőket például nem itt készítik –, arra törekszenek, hogy minél több dolgot helyben állítsanak elő, és csak azt használják, amire valóban szükségük van.
A termőföld az igazi tőke
A közel 320 hektáros területen kizárólag biogazdálkodást folytatnak: nem használnak műtrágyát és kémiai növényvédő szereket, a talaj termőképességét zöldtrágyázással, vetésforgóval és szervesanyag-visszapótlással őrzik meg. A fosszilis energiahordozók használatát igyekeznek minimálisra csökkenteni, ezért a szántóföldi munkák egy részét ma is ökrökkel végzik.
Antal Balázs, Krisna-völgy főkertésze elárulta, hogy a kertészetben minél inkább a természet működését követik: nem ásnak és nem forgatják fel a talajt, vegyszereket sem használnak, helyette folyamatos növénytakarásra, élő gyökérzetre és nagy fajgazdagságra építik a termesztést. Elmondása szerint a termőterület és a fóliasátrak évről évre bővülnek, a hozamok javulnak, ugyanakkor a gazdaság sokszor erősen ki van szolgáltatva az egyre kiszámíthatatlanabb időjárásnak.
A szakember szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata a talajélet további erősítése, ezért fejlesztik a komposztálási technológiát, ásványi anyagokkal dúsított komposztot és bioszénnel kiegészített talajjavító módszereket is alkalmaznak. Meggyőződésük, hogy a fenntartható gazdálkodás alapja nem elsősorban a minél nagyobb terméshozam, hanem az egészséges talaj.
A Krisna-völgyben alkalmazott módszerek közül több otthoni környezetben is könnyen megvalósítható: a komposztálás csökkentheti a háztartási hulladék mennyiségét és kiválthatja a bolti tápanyagok egy részét, a talajtakarás mérsékelheti az öntözési igényt, a vegyes növényültetés pedig természetes módon segíthet visszaszorítani a kártevőket – ezek mind környezetbarát megoldások, amelyek hosszabb távon a háztartás kiadásait is jelentősen mérsékelhetik.
