A 14–19 évesek 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten indítja a napját. A stressz legfőbb forrása az iskola. Ez derül ki az Idea Intézet országos felméréséből, amelyet a Mentális Egészség Világnapján, október 10-én hoztak nyilvánosságra. A kutatást az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából végezték 2026. június 11. és július 11. között.
A Fiatalok, hogy vagytok? című elemzés a válaszadók 41 százalékát a „fenyegetett mentális állapot” kategóriájába sorolta. A szerzők szerint ez a mintegy 580 ezres 14–19 éves korosztályban több mint 200 ezer fiatalt jelent. A besorolás nem pszichiátriai diagnózis, de arra utal, hogy az érintettek lelkiállapota fokozott figyelmet és támogatást igényelhet. A tanulmány szerint a fiatalok mentális állapota a felnőtté válás során romlik, és „a 16-19 évesek mentális állapota kifejezetten veszélyeztetettnek értékelhető”. Ebben a korcsoportban az átlagértékek nem érik el az elfogadható szintet. A lányok adatai kedvezőtlenebbek. Rosszabb jólléti értékeket mértek az egyszülős családokban élők, az anyagi nehézségekről beszámolók, a Közép-Magyarországon, de nem a fővárosban élők, valamint a szűkebb vagy konfliktusosabb kapcsolati hálóval rendelkezők körében.
Szégyen és bizalmatlanság a segítségkérés útjában
„A fiatalok érzékelik a problémát, de a segítségkérést erős bizalmi akadályok nehezítik” – áll a tanulmányban. Sokan inkább eltitkolják a gondjaikat. A válaszadók 67 százalékánál a szégyenérzet lehet akadály, 63 százalékuk attól tart, hogy nem veszik komolyan a problémáikat. 42 százalékuk úgy gondolja, hogy sokan azt sem tudják, hová fordulhatnának.
A felmérés szerint a legfontosabb támaszt a barátok és a közvetlen családtagok jelentik. A fiatalok 80 százaléka megértőnek és segítőkésznek tartja a barátait, 73 százalékuk a szüleit. Ugyanakkor a megkérdezettek 57 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt évben valamilyen formában bántalmazták. A szerzők szerint ez nagyjából 330 ezer fiatalt jelenthet. A leggyakoribb forma a csúfolódás és a rosszindulatú pletyka volt (41 százalék). Ezt a bántó, megalázó kritika (39 százalék) és a kiközösítés (34 százalék) követte.
Az iskola egyszerre teher és támasz
„Az iskola a legfontosabb stresszkörnyezet, de támogató szerepet is betölthet. A vizsgált stresszforrások közül az iskolai elvárások, a jegyek, valamint a továbbtanulással és pályaválasztással kapcsolatos döntések jelentették a legnagyobb terhelést a 14–19 évesek számára” – írta az Idea Intézet.
A szerzők szerint az iskola ugyanakkor rendszeres napirendet, kortárs közösséget, kapcsolódási lehetőségeket és támogató felnőtteket is adhat. A fiatalok 43 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudja eldönteni, mit kezdjen az életével. Többen úgy érzik, hogy az oktatási rendszertől nem kapnak elég gyakorlati segítséget a továbbtanuláshoz, a munkába álláshoz és az önálló élet megkezdéséhez.
Lelki kérdésekben is a mesterséges intelligenciához fordulnak már
A megkérdezettek 96 százaléka használ valamilyen gyakorisággal mesterséges intelligenciát, közel a felük naponta. Elsősorban gyakorlati, tanulási és tájékozódási célokra veszik igénybe. Az MI-t használók több mint fele azonban legalább egyszer lelki vagy magánéleti kérdésben is kért tőle segítséget, tanácsot vagy információt. Ez gyakoribb a lányoknál, a 16–19 éveseknél, valamint azoknál, akik kevésbé szívesen beszélnek a problémáikról másokkal. A személyes témákban MI-t használók 44 százaléka úgy érezte, hogy érdemi segítséget kapott.
A tanulmány a WHO adatait is idézi: „A WHO adatai szerint az élet során jelentkező mentális problémák mintegy fele már 14 éves korig kialakul, és a felnőttkorban tapasztalt esetek csaknem fele 18 éves kor előtt már kezdetét veszi”. A teljes elemzés az UNICEF Magyarország oldalán olvasható.
