Huszonhét százalékkal csökkent 2016 óta az egy főre jutó élelmiszerhulladék mennyisége Magyarországon – írja a Player a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése alapján. A Maradék nélkül program negyedik, több mint 500 háztartást vizsgáló kutatása szerint 2022-re 59,9 kilogrammra esett vissza az éves átlag, hat évvel korábban még 68 kilogramm volt.
A hulladék nagyobb részét az úgynevezett nem elkerülhető hulladék teszi ki, például a tojáshéj, a kávézacc, a csontok vagy a krumplihéj. Elkerülhetőnek azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket a nem megfelelő tárolás miatti romlás vagy a felesleges vásárlás miatt dobnak ki. Ez a mennyiség 2016 és 2022 között fejenként 33,1 kilogrammról 24 kilogrammra csökkent.
A készételek vezetik a listát
A legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek között továbbra is az elkészített ételek állnak az élen, fejenként évi 10,06 kilogrammal. Ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök 4,53, a pékáruk 2,72, majd a tejtermékek 2,10 kilogrammal. A pékáruknál hat év alatt közel 60 százalékkal, a készételeknél mintegy 25 százalékkal mérséklődött a pazarlás.
A csökkenés a beszámoló szerint elsősorban annak köszönhető, hogy az emelkedő élelmiszerárak miatt a háztartások tudatosabban vásárolnak és terveznek. A jelenlegi árak mellett egy átlagos magyar ember évente 40 ezer forint értékű élelmiszert dob ki, ami a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forintos veszteség. A teljes hazai élelmiszerpazarlás meghaladja az évi 230 ezer tonnát.
Világszerte 132 kilogramm fejenként
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint a világ 2022-ben 1,05 milliárd tonna élelmiszert pazarolt el, ami fejenként 132 kilogrammot jelent. A pazarlás 60 százaléka a háztartásokban keletkezett, 28 százaléka a vendéglátásban és a közétkeztetésben, 12 százaléka pedig a kereskedelemben.
A kidobott ételek a jelentés szerint a világ éves üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 8-10 százalékát adják, a gazdasági veszteség pedig évente nagyjából 1000 milliárd dollárra tehető. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy átfogó intézkedésekkel jelentős eredmény érhető el: az Egyesült Királyság 18, Japán pedig 31 százalékkal csökkentette az élelmiszerpazarlását.
Ha a jelenlegi ütem folytatódik, Magyarország 2030-ra elérheti az ENSZ fenntartható fejlődési célját, amely szerint felére kell mérsékelni a fogyasztói élelmiszerpazarlást. A felmérésben részt vevő háztartások több mint 80 százaléka úgy véli, képes lenne tovább csökkenteni a kidobott élelmiszer mennyiségét.
