Bár még nincs vége a nyárnak, az bizonyosnak tűnik, hogy sokáig emlékezni fogunk 2026 nyarára. Sorra dőltek meg a melegrekordok, és sajnos halálos áldozatokat is követelt az extrém forróság. Ugyan július legelején egy markáns hidegfront szelesebb, hűvösebb időt hozott, és véget vetett az elviselhetetlen forróságnak, azonban úgy tűnik, ez a felfrissülés csak átmeneti volt, az előrejelzések újabb hőhullámmal riogatnak.
Az extrém meleg komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz, ezért érdemes megfogadni Brian Bossak tanácsait, amelyeket a The Conversation hasábjain osztott meg. Bossak egy patinás, állami fenntartású felsőoktatási intézmény, a College of Charleston kutatója, aki kiemelten foglalkozik a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek emberi egészségre gyakorolt hatásaival.
A hőgutáig vezető tünetek
A hőséggel összefüggő betegségek enyhébb formái közé tartozik a hőgörcs és a hőkiütés, amelyeket a meleg körülmények közötti túlzott izzadás okozhat. Ilyenkor a test hűtése és a hűvös folyadékok fogyasztása segíthet. Amikor a hőséggel összefüggő betegségek hőkimerültséghez vezetnek, a helyzet komolyabbá válik: a tünetei közé tartozik a szédülés, hányinger, túlzott izzadás, gyengeségérzet, szomjúság és fejfájás. Ilyenkor azonnali intézkedésekre van szükség, ideális esetben légkondicionált helyszínen tartózkodásra, folyadékfogyasztásra, ruhák lazítására és nedves ruhák felhelyezésére.
A hőguta már orvosi vészhelyzet, ekkor a test már nem képes fenntartani a stabil maghőmérsékletet. A hőguta által érintett test hőmérséklete gyorsan elérheti a 38 Celsius-fokot vagy magasabbat is, ami gyorsan károsíthatja az agyat, a szívet és a veséket. A kognitív képességek csökkennek, a hőguta rohamokat okozhat, vagy kómába sodorhatja az érintettet, és ha az állapotot nem kezelik azonnal, akár halálos kimenetelűvé is válhat.
A páratartalom is számít
A professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy a hőség nem csak a magas hőmérséklet miatt problémás: a páratartalom is növeli a hőséggel összefüggő betegségek kockázatát. Ha a hőmérő 32 Celsius-fokot mutat, és a relatív páratartalom alacsony, a hőindex is 32 fok körül alakul, ám ha ugyanaz a 32 fok 75 százalékos páratartalom mellett mérhető, a hőindex már 41 fokra emelkedik, vagyis a szervezetet akkora terhelés éri, mintha száraz sivatagban lennénk, 41 Celsius-fokban.
Létezik egy még egzaktabb mérőszám is, a nedves gömbhőmérséklet, amelyet a klímakutatók a legfontosabb mutatónak tartanak az emberi túlélés szempontjából extrém hőhullámok idején. Ha ez eléri vagy meghaladja a 35 fokot, a levegő annyira forró és párás lesz, hogy az emberi izzadság már nem tud elpárologni, a belső hőmérséklet pedig folyamatosan emelkedni kezd – ebben az állapotban még egy egészséges, fiatal ember is körülbelül 6 órán belül életveszélyes hőgutát kaphat. Szerencsére ilyen gömbhőmérséklet egyelőre rendkívül ritka a Földön.
Mit tehetünk hőhullám idején?
A professzor szerint hőhullám idején, amennyiben lehetséges, kerülni kell a megerőltető szabadtéri tevékenységeket. Ha hőséggel összefüggő betegségek tüneteit észleljük magunkon, hidratáló folyadékokat kell inni, árnyékot kell keresni, pihenni, és hűvös, nedves ruhákat kell használni a testhőmérséklet csökkentésére.
A ventilátorokkal érdemes óvatosnak lenni: hasznosak lehetnek, ha a hőmérséklet nem túl magas, de nagyon magas hőmérsékleten felgyorsíthatják a hőképződést a testben. Ha a beltéri hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 34 Celsius-fokot, a ventilátor használata akár veszélyes is lehet. Szabadtéren a legforróbb órákban érdemes légkondicionált közösségi helyeket keresni, különösen a városi hőszigeteknek számító, sok járdával és épülettel rendelkező területeken. A szakember azt is hangsúlyozza, hogy fontos a bőséges folyadékfogyasztás és az elektrolitok pótlása, valamint hogy az idősebb felnőttek és a fogyatékkal élők gyakran nagyobb kockázatnak vannak kitéve a hőhullámok miatt, ezért különösen figyelni kell rájuk a nagy hőségben.
