Október a látás hónapja, ezért ilyenkor különösen érdemes feltenni a kérdést: mikor jártunk utoljára látásvizsgálaton, és vajon tényleg csak akkor kell szakemberhez fordulnunk, ha már valamilyen panaszt tapasztalunk?
A jó látás nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben van
A látás romlása sok esetben nem egyik napról a másikra történik. Éppen ezért könnyen előfordulhat, hogy valaki fokozatosan alkalmazkodik ahhoz, hogy egyre kevésbé élesen lát, és csak akkor veszi észre a változást, amikor az már a mindennapjaiban is zavaróvá válik.
Nagy Margit Klára, a Lottica Szemvizsgáló Szalon tulajdonosa, diplomás optometrista és mester látszerész szerint panaszmentesen is érdemes rendszeresen ellenőriztetni a látást. Felnőttkorban körülbelül kétévente javasolt ellenőrzés, a szükséges vizsgálat típusa pedig az életkortól, az általános egészségi állapottól és az egyéni körülményektől is függ.
Különösen fontos lehet a rendszeres kontroll akkor, ha valakinek például cukorbetegsége, pajzsmirigybetegsége vagy vérnyomásproblémája van. Ilyen esetekben a szemészeti ellenőrzésnek a látásélesség meghatározásán túl is fontos szerepe lehet.
A vizsgálat pedig akkor is adhat megnyugvást, ha végül kiderül, hogy nincs probléma. Hiszen a megelőzés egyik fontos része éppen az, hogy ne csak akkor keressünk fel szakembert, amikor már valami zavar bennünket.
Optometrista vagy szemész, kihez forduljunk?
A látásvizsgálatokkal kapcsolatban gyakori kérdés, hogy pontosan kihez érdemes fordulni. Az optometrista és a szemész szakorvos feladatai nem ugyanazok, ugyanakkor a két terület szorosan kapcsolódik egymáshoz.
Az optometrista elsősorban azt vizsgálja, hogyan látunk, és a fénytörési hibák korrekciójával, a szemüveg vagy kontaktlencse megfelelő beállításával foglalkozik. Emellett bizonyos szűrővizsgálatokat is végezhet, amelyek alapján felismerhető, ha további szemészeti kivizsgálásra van szükség.
A szemész szakorvos ezzel szemben a szembetegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. Ha például a látásromlás hátterében nem egyszerűen fénytörési hiba áll, hanem valamilyen betegség gyanúja merül fel, akkor már szemészeti ellátásra van szükség.
Vannak olyan tünetek is, amelyekkel nem érdemes várni. A hirtelen látásvesztés, látótérkiesés, erős szemfájdalom, súlyos vörösség vagy váladékozás olyan panaszok, amelyekkel mielőbb szemész szakorvoshoz kell fordulni.
Ha azonban valaki bizonytalan abban, hogy mi okozza a látásában bekövetkezett változást, egy optometrista vizsgálata is jó kiindulópont lehet. A szakember a szűrővizsgálatok alapján szükség esetén tovább tudja irányítani a pácienst.
A homályos látás nem az egyetlen figyelmeztető jel
A látásromlást sokan egyértelműen a homályos látással azonosítják, pedig más, kevésbé feltűnő tünetek is jelezhetik, hogy érdemes ellenőriztetni a szemünket.
Ilyen lehet például a gyakori szemfáradtság, a közeli munkavégzés utáni kellemetlen érzés, a fényérzékenység vagy a szemszárazság. Az is árulkodó lehet, ha reggelente már fáradt szemmel ébredünk.
Nem kell azonban feltétlenül megvárni, amíg ezek a panaszok jelentősen rontják az életminőségünket. Ha már azon gondolkodunk, mikor jártunk utoljára látásvizsgálaton, az önmagában jó ok lehet arra, hogy időpontot kérjünk.
Egy látásvizsgálat jóval több, mint betűolvasás
A klasszikus kép a szemvizsgálatról sokak fejében még mindig az, hogy leülünk egy táblával szemben, elolvassuk a betűket, majd megkapjuk a dioptriánkat. Egy korszerű vizsgálat ennél jóval összetettebb.
A szakember többek között réslámpás vizsgálattal ellenőrizheti a szem állapotát, szemnyomásmérést végezhet, illetve a szemek együttműködését és a szemizmok működését is vizsgálhatja. Szükség esetén olyan szűrésekre is sor kerülhet, amelyek például szürkehályog vagy glaukóma gyanújára hívhatják fel a figyelmet.
A látásélesség önmagában ugyanis nem mond el mindent. A két szemnek együtt kell működnie, és az agynak is fel kell dolgoznia a két szemből érkező információkat. Bizonyos esetekben ezért összetettebb vizsgálatokra, például polatesztes vizsgálatra is szükség lehet.
Ez az egyik oka annak, hogy egy alapos látásvizsgálat akár egy-másfél órát is igénybe vehet. A cél nem egyszerűen az, hogy „meglegyen a dioptria”, hanem hogy a lehető legpontosabban megértsék, hogyan működik az adott ember látórendszere, és milyen korrekció vagy megoldás illeszkedik hozzá.
Nem szemüveget kell választani, hanem látásélményt
Egy új szemüveg kiválasztásánál könnyű abba a hibába esni, hogy kizárólag a dioptriára koncentrálunk. Pedig a megfelelő korrekció ennél sokkal személyesebb kérdés.
Más látási igénye van annak, aki napi nyolc órát számítógép előtt dolgozik, annak, aki sokat vezet, annak, aki a szabadban tölti a nap nagy részét, és annak is, aki sportol vagy multifokális szemüveget visel.
Ezért egy jó látáskorrekció kialakításánál nemcsak azt érdemes megvizsgálni, hogy mit látunk a táblán, hanem azt is, mire használjuk a szemünket a mindennapokban.
A szakember ennek alapján tud segíteni abban is, hogy milyen lencsetípus, szűrőréteg vagy egyéb megoldás lehet megfelelő. A cél végső soron nem az, hogy valaki „egy jó szemüveget” kapjon, hanem hogy a mindennapi életében jól és kényelmesen lásson.
A Lottica szemléletében ezért is fontos a személyre szabott vizsgálat: a szalon jelenlegi szolgáltatásai között a látásvizsgálat mellett többek között kontaktlencse-illesztés, színtévesztés-vizsgálat és ZEISS Polatest vizsgálat is szerepel.
És mi van akkor, ha az új szemüveget nehéz megszokni?
Egy új szemüveg viselésekor előfordulhat, hogy néhány napig szokatlanul érzékeljük a világot. A szemüveglencse ugyanis megváltoztathatja a megszokott kép érzékelését, és a vizuális rendszernek időre lehet szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új helyzethez.
Különösen igaz lehet ez multifokális lencsék esetén, amelyeknél azt is meg kell tanulnunk, hogy különböző távolságokra milyen irányba nézzünk, hogyan használjuk a lencse egyes részeit.
A megszokás ezért bizonyos értelemben tanulási folyamat is. Néhány napos alkalmazkodás természetes lehet, de nem érdemes hetekig vagy hónapokig együtt élni egy olyan szemüveggel, amely folyamatosan kellemetlenséget okoz.
Ha egy-két hét után sem válik természetessé a viselése, érdemes visszamenni az optikába, és jelezni a panaszokat. Ilyenkor a szakember meg tudja vizsgálni, mi okozza a problémát, és szükség esetén módosíthat a korrekción.
A szemüveg nem „lustítja el” a szemet
A látással kapcsolatban számos régi tévhit él még mindig. Az egyik leggyakoribb például az, hogy ha valaki elkezd szemüveget hordani, a szeme „hozzászokik”, „ellustul”, és később már szemüveg nélkül nem fog látni.
Ez azonban nem így működik. Ha szükség van korrekcióra, annak célja éppen az, hogy segítsen megfelelően látni.
Ugyanilyen fontos tévhit az is, hogy ha valaki jól lát, akkor nincs szüksége szemvizsgálatra. A vizsgálat ugyanis nem pusztán arról szól, hogy hányas dioptriára van szükségünk. A szem működésének ellenőrzése és bizonyos problémák kiszűrése akkor is fontos lehet, amikor még nem érzünk semmilyen komoly panaszt.
A látásunkért a hétköznapokban is tehetünk
A szemünk terhelését nem tudjuk teljesen elkerülni, különösen akkor, ha munkánk vagy életmódunk miatt sok időt töltünk képernyő előtt. Azonban a tartós közeli figyelmet érdemes rendszeresen megszakítani.
Erre szolgálhat például a 20–20–20 elv: körülbelül 20 perc közeli képernyőhasználat után 20 másodpercig nézzünk távolra. A lényeg, hogy ne egy másik közeli képernyőre váltsunk, hanem valóban hagyjuk pihenni a közeli fókuszálásban dolgozó szemünket.
A rendszeres pislogás szintén fontos lehet, hiszen koncentrált képernyőhasználat közben hajlamosak vagyunk ritkábban pislogni.
A szakértő szerint emellett a szabadban töltött időnek is fontos szerepe lehet. A sok közeli munka mellett a távolra tekintés természetes módon változtatja a szem fókuszálási igényét, ezért nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is érdemes időt tölteniük a szabadban.
Nem kell megvárni, amíg a látás jelez
Talán a látás hónapjának egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy nem érdemes megvárni, amíg a szemünk komolyabb panasszal jelzi, hogy valami nincs rendben.
Egy látásvizsgálat nem feltétlenül azt jelenti, hogy a végén szemüveget kell készíttetnünk. Lehet, hogy egyszerűen azt az információt kapjuk, hogy minden rendben van. De az is kiderülhet, hogy egy kisebb korrekcióval sokkal kényelmesebbé tehetjük a mindennapi látást, vagy hogy további szemészeti kivizsgálásra van szükség.
A legfontosabb talán éppen ez: a látásunkat könnyű természetesnek venni, amíg jól működik. Éppen ezért nem akkor érdemes először foglalkozni vele, amikor már egyértelműen problémát okoz.
A megelőzés ugyanis nem feltétlenül egy nagy beavatkozással kezdődik. Néha egy egyszerű vizsgálattal, néhány hasznos információval és azzal, hogy egy kicsit tudatosabban figyelünk arra, hogyan használjuk a szemünket a mindennapokban.
