Az elmúlt évtizedekben az a vélekedés uralkodott, hogy a demencia egyre terjedő járványként fenyeget, ám a legújabb kutatások épp az ellenkezőjét mutatják, mivel a jómódú országok idős népessége körében a betegség előfordulási aránya gyorsan csökken. A tudósok szerint az életmódbeli és egészségügyi javulásnak köszönhetően a szellemi leépülés jó eséllyel visszaszorítható, sőt bizonyos esetekben megelőzhető vagy késleltethető – írja az Economist.
Meglepő eredmények éveken át tartó ellenőrzés után
Komoly változás közeleg a demencia gyógyításában. A fordulatot Eric Stallard biztosításmatematikus és kutató munkája alapozta meg, aki az idős amerikai lakosság körében vizsgálta a demencia gyakoriságát. Eredményei annyira meglepőek voltak, hogy két és fél évig halasztotta első tanulmányának megjelentetését, hogy újra és újra ellenőrizze az adatokat. Munkatársaival végül a Journal of the American Medical Association című folyóiratban tette közzé, hogy míg negyven éve a 85–89 éves amerikaiak közül szinte minden harmadik demenciával küzdött, 2024-re ez az arány tízből egyre mérséklődött.
Stallard szűkebb korcsoportokat hasonlított össze, és számításai szerint a demencia előfordulása évjáratonként 2,5–3 százalékkal csökkent. Ez a trend ráadásul nem korlátozódik az Egyesült Államokra: egy közel 50 ezer fős kutatás szerint Észak-Amerika és Európa hat országában a diagnosztizált esetek aránya évtizedenként átlagosan 13 százalékkal esett vissza.
Genetika és életmód együttes szerepe
Ez a csökkenő tendencia alapjaiban írhatja át a jövőbeli előrejelzéseket. Bár az idős népesség növekedése és a hosszabb élettartam miatt az esetek abszolút száma továbbra is nő, a korábbi ijesztő becslések – amelyek szerint a demenciában szenvedők száma 2050-re megháromszorozódik – szinte biztosan tévesek a nyugati országokra nézve. Egy holland modellezés szerint, amennyiben az évtizedenkénti 13 százalékos csökkenés tartósnak bizonyul, az esetszám 2050-ig nem megduplázódni fog, hanem csupán 43 százalékkal emelkedik majd a 2020-as bázishoz képest.
Bár a demencia legnagyobb kockázati tényezője az életkor, a betegségnek jelentős genetikai összetevője is van: a népesség mintegy negyede hordozza az ApoE4 gént, amely két-háromszorosára növeli az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. A finnországi Észak-Karéliában végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a középkorban jelentkező magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a rossz fizikai erőnlét húsz évvel később jelentősen fokozza a demencia kockázatát.
Az életmódváltás a legerősebb kockázati csoportot is segíti
A világ első nagy, randomizált, kontrollált vizsgálata, a 2015-ben publikált FINGER-tanulmány ugyanakkor bizonyította, hogy egészséges életmóddal – helyes táplálkozással, rendszeres testmozgással, kognitív tréninggel, valamint a szív- és érrendszeri kockázati tényezők kezelésével – lényegesen mérsékelhető a szellemi hanyatlás. A legbiztatóbb eredmény az volt, hogy éppen az ApoE4 gén hordozói profitáltak a legtöbbet ezekből az életmódbeli változtatásokból.
A Lancet orvosi szaklap demenciával foglalkozó bizottsága szerint a megbetegedések akár 45 százaléka megelőzhető vagy késleltethető lenne 14 befolyásolható kockázati tényező megfelelő kezelésével, a gyermekkori oktatástól kezdve a középkorban fellépő hallásvesztésen, magas koleszterinszinttel járó állapotokon és depresszión át egészen az időskori társadalmi elszigeteltség elkerüléséig. A szakértők hangsúlyozzák, hogy nem érdemes kizárólag a legerősebb rizikófaktorokra összpontosítani, mivel a gyakoribb, ám kisebb egyéni kockázatot jelentő problémák – mint a halláskárosodás és a magas koleszterinszint – kezelése össztársadalmi szinten nagyobb hatást érhet el, önmagában a demenciás esetek 14 százalékát megelőzve.
Meglepő szerepe lehet egy oltásnak is
Egy meglepő felfedezés szerint az övsömör elleni védőoltás csaknem húsz százalékkal mérsékli a demencia kialakulásának valószínűségét. Ezt a hatást egy Walesben zajló természetes kísérlet során figyelték meg először, majd később ausztrál és kanadai vizsgálatok is megerősítették.
A kifejezetten demencia kezelésére kifejlesztett gyógyszerek terén azonban kevésbé látványos az áttörés, mivel az amiloid-béta fehérjéket megcélzó monoklonális antitestek, mint a lekanemab és a donanemab, csak minimális javulást eredményeznek, miközben súlyos mellékhatásokkal, például agyvérzés vagy agyödéma kockázatával járnak, különösen az ApoE4 gént hordozó betegeknél. A fogyókúrás szerként elhíresült GLP-1-receptor-agonisták egy friss kutatás szerint szintén nem nyújtanak érdemi segítséget a már előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedőknek. A szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy ha a demencia kezdetét sikerülne mindössze öt évvel kitolni, az önmagában a felére csökkentené a megbetegedések számát.
