A beeco ma már több mint 25 ezer letöltésnél és több mint 35 partnernél tart. Hegedűs Kristóf alapító és ügyvezető szerint a legnagyobb akadály nem az, hogy az embereket ne érdekelné a téma, hanem az, hogy a fenntarthatóság problémája túl nagy, összetett és nehezen áttekinthető. Emiatt sokan jelentéktelennek érzik a saját döntéseiket.
Úgy látja, nincs mindenki számára világos, közös kép arról, pontosan milyen is lenne a fenntartható jövő, és hogyan kapcsolódnak ehhez az egyéni lépések. Ezért az apró hétköznapi döntések gyakran elvesznek a probléma nagysága mellett, még akkor is, ha valójában számítanak.
A rossz hírek helyett használható megoldások
A beeco szemlélete szerint önmagában nem elég újra és újra a válságról beszélni. Hegedűs Kristóf szerint évtizedek óta érkeznek a figyelmeztetések a tudósoktól, politikusoktól és a sajtóból, de ha az emberek csak nyomasztó üzenetekkel találkoznak, könnyen elfordulnak a témától.
Ezért az alkalmazás inkább konkrét, pozitív, megvalósítható lépéseket mutat. A hangsúly nem azon van, hogy miért rossz egy adott fogyasztási szokás, hanem azon, milyen alternatíva létezik helyette. Egy ruhadarab esetében például nem csupán a textilhulladék problémájára hívják fel a figyelmet, hanem a javításra, ápolásra és a helyi varrodák elérhetőségére is.
A cél az, hogy a felhasználók ne lemondásként, hanem lehetőségként találkozzanak a fenntarthatóbb választásokkal.
Az első lépés: saját lábnyomunk megismerése
Hegedűs Kristóf szerint a változás a felismeréssel kezdődik. Ahogy egy betegségnél is először diagnózisra van szükség, úgy a fenntarthatóságban is fontos látni, kinek hol a legnagyobb hatása.
Ebben segít a beeco lábnyomkalkulátora, amely kérdőíves formában méri fel a felhasználók szokásait. Hat területet vizsgál: a digitális lábnyomot, a hulladékot, a közlekedést, az étkezést, az otthoni energiahasználatot és a vásárlási szokásokat.
A kalkulátor három különösen szemléletes mutatót emel ki: a karbon-, a víz- és a hulladéklábnyomot. Hegedűs Kristóf szerint ezek közül a szén-dioxid-kibocsátásról sok szó esik, de önmagában nehéz elképzelni, mit jelent például két vagy tíz tonna. A víz- és hulladéklábnyom viszont közelebb hozhatja a mindennapi döntések következményeit.
Példaként említette, hogy egy elektromos autó csökkentheti az energialábnyomot, ugyanakkor a gyártás és az amortizáció miatt jelentős hulladék- és vízlábnyommal is jár. A fenntarthatóság megítéléséhez ezért nem elég egyetlen szempontot nézni.
Bűntudat helyett fokozatosság
A beeco egyik központi üzenete, hogy a fenntarthatóságot nem bűntudatkeltéssel érdemes kommunikálni. Hegedűs Kristóf szerint az emberek nem „bűnöznek”, hanem egyszerűen gyakran nincsenek tudatában annak, hogy bizonyos szokásaik milyen következményekkel járnak.
Szerinte sokkal hatékonyabb megközelítés, ha valaki nem csak azt látja, miben kell fejlődnie, hanem azt is, miben teljesít jól. Ha például valakinek a közlekedési lábnyoma magas, de az étkezésben vagy a hulladékcsökkentésben már tudatos, akkor erre érdemes építeni, és innen továbbhaladni.
Ebben a közösség is fontos szerepet kap. A fenntarthatóbb életmódhoz szükséges praktikák nagy része eltanulható másoktól, és sokkal könnyebben válik szokássá, ha az ember nincs egyedül vele. Hegedűs Kristóf szerint a zöldebb életmód nem a teljes lemondásról szól, hanem arról, hogy egy kicsivel több figyelemmel és energiával jobb döntéseket hozzunk.
Játékos ösztönzés nektárral
A beeco egyik sajátos eleme a „nektár” nevű jutalmazási rendszer, amellyel a felhasználók fenntartható cselekedeteikért pontokat, kedvezményeket és részvételi lehetőségeket szerezhetnek.
Az ötlet mögött az a felismerés áll, hogy a játékosítás képes tartósabban motiválni az embereket. Hegedűs Kristóf példaként a Pokémon GO jelenségét említette, amely sokakat ösztönzött több mozgásra és sétára. A beeco ezt a logikát szeretné fenntarthatósági célokra alkalmazni.
A rendszer lényege, hogy minél nagyobb környezeti értéke van egy cselekvésnek, annál több nektárt ér. A pontok versenyekhez és kampányokhoz is kapcsolódhatnak. Egy nyári akcióban például a fiatal fák öntözéséért lehetett nektárt gyűjteni, és így nyereményjátékban részt venni.
Térkép, események, kuponok
Az alkalmazás nemcsak tudást ad, hanem igyekszik megmutatni azt is, hol és hogyan lehet a gyakorlatban cselekedni. Ebben segít a zöld térkép, az eseménynaptár és a kuponrendszer.
Kristóf szerint sok tévhit él az emberekben a fenntartható alternatívákról: sokan drágának vagy nehezen elérhetőnek gondolják például a csomagolásmentes boltokat vagy a javítást. A platform ezeket a feltételezéseket igyekszik árnyalni, és konkrét helyszíneket, szolgáltatásokat mutat meg.
Az eseménynaptárban olyan programok szerepelnek, ahol a résztvevők megtanulhatnak varrni, tisztítószert készíteni, méhviaszos kendőt használni, vagy akár szakmai oldalról közelíthetik meg a fenntarthatóságot. A kuponok pedig gyakran helyi, kisvállalkozói megoldásokhoz kapcsolódnak: javításhoz, bérléshez, használt termékekhez vagy tartósabb, helyben készülő árukhoz.
A szemlélet lényege, hogy ne automatikus legyen a kidobás és az újravásárlás, hanem természetes alternatívává váljon a javítás, a kölcsönzés és a minőségi, hosszabb életciklusú termékek választása.
A „tehetetlenség háromszöge”
Kristóf egy másik fontos problémára is felhívta a figyelmet: az emberek, a cégek és az állam gyakran egymásra mutogatnak, miközben a változás elmarad. Ezt nevezte a „tehetetlenség háromszögének”.
A magánemberek a vállalatokat vagy a szabályozást hibáztatják, a cégek a fogyasztói igényekre és a jogszabályokra hivatkoznak, az állam pedig szintén a másik két szereplőre mutat. Szerinte ebből csak úgy lehet kilépni, ha mindenki felismeri a saját mozgásterét.
Egy ember fogyasztóként, munkavállalóként, közösségi szereplőként és választópolgárként is képes hatni a környezetére. Nem kell minden szinten egyszerre megoldani a problémát, de minden szerepben lehet előrelépni.
A kis lépések működnek
A platform tapasztalatai szerint a fokozatos változtatások sokkal eredményesebbek, mint a túl nagy, egyszerre vállalt célok. A beeco ezért tudatosan kisebb, helyi, könnyen kipróbálható gyakorlatokra épít.
A kezdeményezés még fiatal, és az alapító szerint sok fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy valóban átfogó zöld életmódtámogató alkalmazássá váljon. A hosszabb távú cél egy olyan rendszer, amely különböző élethelyzetekben is gyors segítséget tud nyújtani: eseményekkel, kölcsönzési lehetőségekkel, közösségi kapcsolódásokkal vagy éppen praktikus emlékeztetőkkel.
Közösség nélkül nehezebb
A beeco nemcsak applikációként, hanem közösségként is szeretne működni, mégpedig azért, mert az emberek társas lények, és a fenntarthatóság sem csak egyéni ügy.
A közös élmények, a személyes tanulás és a kapcsolódások sokszor erősebben formálják a szokásokat, mint az online tartalmak önmagukban. A gyakorlatban megtapasztalt, közösségi tanulás – legyen szó főzésről, kerékpáros közlekedésről vagy autóbérlésről – egyszerre lehet hasznos, élményszerű és tartósan hatékony.
A platformon ma már havi több mint száz esemény jelenik meg. A tapasztalatok szerint leginkább a kapcsolódások, az élményalapú tanulás, valamint az események és a kuponok hozzák vissza újra a felhasználókat.
Mit tehet az, aki most kezdene bele?
Az alapító szerint az első lépés a tájékozódás és az önvizsgálat. Érdemes kiszámolni a saját lábnyomot, követni hiteles, gyakorlati tartalmakat, és olyan apró megoldásokat keresni, amelyek gyors sikerélményt adnak.
A lényeg szerinte az, hogy mindenki megtalálja a saját érdeklődéséhez kapcsolódó belépési pontot. Van, akit a kertészkedés, mást a főzés, a közlekedés vagy a javítás világa szólít meg. A tartós változás esélye ott a legnagyobb, ahol személyes motiváció is kapcsolódik hozzá.
2050: amikor a fenntarthatóság természetes szemponttá válik
Hegedűs Kristóf szerint egy fenntarthatóbb Magyarország felé vezető út egyik kulcsa az lenne, ha a mindennapi döntésekben természetessé válna a kérdés: milyen hatással lesz ez más emberekre, más élőlényekre és a környezetre.
Úgy véli, ha ez a szempont erősebben beépülne az egyéni, vállalati és politikai döntésekbe, az nemcsak környezeti, hanem társadalmi szinten is pozitív változásokat hozhatna: több szolidaritást, empátiát és tudatosabb működést.
A beeco jövőbeli tervei között ezért kiemelt helyen szerepelnek a közösségi kampányok, amelyek hónapról hónapra kézzelfogható célok köré szerveznék a felhasználókat. Ilyen lehet például a vegán étkezést népszerűsítő januári kampány, tavaszi faültetések, nyári öntözési akciók vagy őszi, beporzóbarát kezdeményezések.
A cél egy olyan rendszer felépítése, amelyben a közös eredmények láthatóvá, mérhetővé és ünnepelhetővé válnak. Az alapító reménye szerint így idővel akár az egész országot meg lehetne mozdítani egy zöldebb jövő érdekében.
Ha Te is szívesen csatlakoznál a közösséghez, töltsd le még ma a beeco appot, és tedd meg az első lépést egy zöldebb életmód felé.
A teljes interjú megtekinthető a 10perc.hu YouTube csatornáján.
