Időjárás

A meteorológiai szolgálat szerint a Dunántúl északnyugati és középső részein kezdődnek a zivatarok, éjszaka keleten is kialakulhatnak.

Szabó Péter éghajlatkutató szerint a légkör inkább szállító, mint tározó, a nedvességet pedig egy tartós magasnyomású rendszer terelte el a kontinensről.

A nyári csapadék a harminc éves átlag 36 százaléka volt, a középhőmérséklet pedig csak 2024-ét nem érte utol. A Duna Budapestnél 1 centiméteren áll.

Kedden derült, csapadékmentes idő ígérkezik, este viszont gyorsan hűl a levegő. Szerdán hidegfront érkezik, a Dunántúlon záporokkal, zivatarokkal.

Nem a csapadék mennyisége, hanem az időzítése dönt: az ELTE kutatói szerint 2030 és 2070 között nőhet a búzatermés ingadozása.

A trópusi Csendes-óceán rendkívül meleg vize tovább hizlalja a jelenséget, a WMO szerint szinte minden szárazföldi térségben nő a hőségre való esély.

A GKI elemzése szerint az aszály és az aranyszínű sárgaság miatt nagyobb a terméskiesés, a szőlő minősége viszont kiváló – az áremelkedés még nem látszik az adatokon.

Az aszály miatt gyenge a silókukorica, a felvásárlási ár nyolc hónapja nem fedezi a költségeket. A szakemberek szerint november és március között jön a nehezebb szakasz.

A FruitVeB szerint a fagykár és az aszály miatt a normál évhez képest 70 százalékos a kiesés, a lengyel készletek viszont lenyomják a termelői árakat.