A közösségi média ártalmai ellen egy új trend, a bloomscrolling is segíthet. Ez nem tiltja a közösségi oldalakat, hanem arra ösztönöz, hogy a felhasználók tudatosan olyan tartalmakat válasszanak, amelyek jót tesznek a lelkiállapotuknak és inspirálják őket. Alanys Chavez szakmai tanácsadó szerint a módszer leginkább azoknak segíthet, akiknek a szorongását a képernyőfüggés okozza.
Az Index összefoglalója szerint a bloomscrolling a doomscrolling ellentéte, vagyis annak, amikor valaki megállás nélkül, kontroll nélkül görgeti a hírfolyamot. A közösségi média hatásairól már több kutatás született. Liana Buñag tanulmánya szerint „a folyamatos görgetés, lájkok iránti vágy, ismétlődő online interakciók sora a figyelem egyre zsugorodó kapacitásához, fokozódó impulzuskontroll-veszteséghez és lehetséges mentális fáradtsághoz vezet”. A kutató szerint a Z generáció tagjai már csak 8 másodpercig tudnak aktívan figyelni, a milleniálok 12, a boomerek 20 másodpercig.
Vita a közösségimédia-függésről
Kevin Huff, a Meta ügyvédje azt állította, hogy közösségimédia-függőség nem létezik. Erre az Amerikai Pszichiátriai Társaságra hivatkozott, amely nem ismeri el diagnózisként az appfüggőséget. A társaság azonban nem mondta, hogy a sok közösségimédia-használat ártalmatlan lenne. „Az, hogy a közösségimédia-függőség jelenleg nem szerepel diagnózisként a DSM-5-TR-ben, az nem jelenti azt, hogy nem létezik” – idézte a szervezetet a 24.hu. Magyar szakértők szerint a túl sok képernyőidő egyeseknél distresszt és alvászavart is okozhat, és a szociális és munkahelyi készségekre is hatással lehet.
A Stanford Egyetem tudományos kiadványa egy tanulmányra hivatkozva arról írt, hogy a 18–25 éveseknél a túl sok képernyőidő elvékonyíthatja az agykérget, amely a memóriáért és más kognitív funkciókért felel. Azt is megfigyelték, hogy az okostelefon-függőknél kisebb a szürkeállomány térfogata. Az Index szerint a szakértők a napi 2,5 óra közösségimédia-használatot tartják határnak. Ennyiről még nem bizonyított, hogy ártalmas, aki viszont többet tölt ezeken a felületeken, az nagyobb eséllyel számol be depresszióról vagy romló mentális állapotról.
Tégla a telefonon, szűrő az algoritmuson
Az egyik megoldás a digitális detox: ehhez fejlesztették ki például a Brick nevű eszközt. Két fiatal tervezte meg 3D-nyomtatóval, mert ők maguk is telefonfüggők voltak. Ha a telefont az eszközhöz csatlakoztatják, a letöltött alkalmazások elérhetetlenné válnak, és csak akkor lehet újra használni őket, ha a készüléket ismét hozzáérintik.
A bloomscrolling ezzel szemben nem tilt, hanem a közösségi médián belül változtat. Chavez az Independent beszámolója szerint azt tanácsolja, hogy a közösségi oldalakat ne végtelen, passzív adatfolyamként kezeljük, hanem olyan térként, amelyet magunk is alakíthatunk.
„A bloomscrolling formáló hatással lehet azokra, akik általános szorongással, depresszióval vagy fokozott érzékszervi érzékenységgel élnek. Ez egyfajta érzelmi szabályozásként működik” – magyarázta Alanys Chavez.
A tanácsadó szerint a módszer erőfeszítést igényel. Azt javasolja, hogy a feszültséget vagy szorongást keltő tartalmakat némítsuk le, tiltsuk le, vagy kövessük ki őket. Helyettük olyan tartalmakra érdemes rászoktatni az algoritmust, amelyek hobbikról, művészetről, természetről vagy közösségi sikerekről szólnak. A bloomscrollingot sem szabad túlzásba vinni: ha valaki már csak unalomból görget, jobb, ha leteszi a telefont. „Egy kedvesebb feed jó kezdet lehet, de nem helyettesíti a minőségi pihenést” – fogalmazott Bodett Dresser klinikai szakpszichológus.