Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) antibiotikum-rezisztenciával foglalkozó részlegének vezetője, Jean-Pierre Nyemazi egy virtuális sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a fenyegetés óriási, és a világ nem halad jó irányba a visszaszorításában. A Deutsche Welle beszámolója szerint a szakemberek úgy látják, hogy a problémát nem lehet a kórházakra szűkíteni, mert az állattartás és a környezet is szerepet játszik a terjedésében.
Nyemazi szerint „a következő 25 évben várhatóan 39 millió haláleset következik be közvetlenül az antibiotikum-rezisztencia miatt”. A WHO tagállamai azt a célt tűzték ki, hogy 2030-ig tíz százalékkal csökkentsék az antibiotikum-rezisztencia okozta halálozási arányt. A szakember azonban kételkedik a cél elérésében: „Ha megnézzük a jelenlegi trendeket, beruházásokat és intézkedéseket, nem úgy tűnik, hogy jó úton haladnánk.”
A modern orvoslás alapjai forognak kockán
Can Imirzalioglu, a gießeni Justus Liebig Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének professzora és igazgatója szerint ha az antibiotikumok hatástalanná válnak, visszatérhet az a korszak, amikor egy egyszerű fertőzés is halálos lehetett.
„Ha az antibiotikumok megszűnnének hatni, a modern orvostudomány – olyan formában, ahogyan ma ismerjük – egyszerűen többé nem lenne lehetséges.” – mondta Can Imirzalioglu.
A professzor az „Egy Egészség” (One Health) megközelítés szakértője is. A humán orvoslás, az állatorvoslás és a természetvédelem szakemberei 2004-ben fogadták el ezt a koncepciót, amely abból indul ki, hogy az emberek, az állatok és a környezet egészsége összefügg. A rezisztens mikroorganizmusok ugyanis a farmokon, az állati termékekben, a szennyvízben és a trágyában is megtalálhatók, és innen a növényekre is átkerülnek. Imirzalioglu szerint ezért az antibiotikumokat a lehető legtakarékosabban és legcélzottabban kell használni, a kutatások pedig gyorsabb és pontosabb diagnosztikai módszereket keresnek. Megjegyezte, hogy Németországban gyakran írnak fel antibiotikumot légúti és húgyúti fertőzésekre, holott a vírusok ellen ezek a szerek nem hatnak. Minden kúra károsítja a bélflórát, és ilyenkor „a rezisztens kórokozók elszaporodhatnak, és átvehetik a helyüket”. Ez legtöbbször tünetmentesen zajlik, így az emberek észrevétlenül hordozzák és terjesztik a kórokozókat. Katharina Schaufler, a Helmholtz „Egy Egészség” Intézet (HIOH) állatorvosa és mikrobiológusa egy kutatásban kimutatta, hogy a rezisztens baktériumok a kórházakból a szennyvízen át a Balti-tengerbe, onnan pedig a vadon élő madarakba is eljuthatnak.
Az állattartás is táplálja a rezisztenciát
Schaufler szerint az állatorvoslásban is túl sok antibiotikumot használtak, ezért ma szinte minden elérhető szerrel szemben létezik rezisztencia. Az Európai Unió 2006 óta tiltja, hogy hozamfokozóként antibiotikumot keverjenek a takarmányba, azóta csak beteg állat kezelésére adható. Az intenzív állattartásban azonban folyamatosan szükség van gyógykezelésre: a zsúfoltság miatt a fertőzések gyorsan terjednek, a helyhiány és az unalom miatt az állatok sebeket ejtenek egymáson, mindezt „magas bakteriális nyomás” mellett. A rezisztens kórokozók az istállótrágyával kerülnek ki a környezetbe. „Bebizonyosodott például, hogy rezisztens baktériumok még a salátafejeken is megtalálhatók” – mondta Schaufler, a húson pedig szintén gyakran kimutatják őket. Schaufler szerint sok országban ma is szokásos takarmány-adalék az antibiotikum, Imirzalioglu pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes térségekben recept nélkül is meg lehet venni. A két szakértő egyetért abban, hogy ez nagyon megnehezíti a globális fellépést.
Megfigyelés és megelőzés
Imirzalioglu a német Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrkutatási Minisztérium által finanszírozott „Guardian” projekten dolgozik, amely a szennyvíz figyelésével próbálja megelőzni a rezisztens baktériumok okozta járványkitöréseket Közép-Hessenben. Tanácsadóként részt vesz az Európai Unió Antimicrobial Resistance One Health Network hálózatának munkájában is. A döntéshozókkal szerzett tapasztalatairól ezt mondta: „A szakértők és a különböző csoportok jó ötletekkel állnak elő, de ezeket gyakran már a legelején korlátozzák vagy leállítják.” Jean-Pierre Nyemazi mindenkit arra kért, hogy vegye ki a részét a megelőzésből. Szerinte a rezisztencia elleni küzdelem a fertőzések megelőzésével kezdődik: higiéniával, rendszeres védőoltásokkal, orvosi vizsgálatokkal és azzal, hogy a gyógyszereket az orvosi utasítás szerint szedjük.