A pajzsmirigyrák sokáig semmilyen panaszt nem okoz, ezért gyakran véletlenül derül rá fény egy nyaki ultrahangvizsgálat során. Ugyanakkor korai felismerés esetén az egyik legjobban gyógyítható ráktípusok közé tartozik.
Egyre több esetet fedeznek fel
A pajzsmirigy a nyak elülső részén található, pillangó alakú szerv, amely létfontosságú hormonokat termel, ezek szabályozzák az anyagcserét, a testhőmérsékletet és a szív működését. A pajzsmirigyrák akkor alakul ki, amikor a mirigy sejtjeiben genetikai változások következnek be, amelyek miatt azok kontrollálatlanul kezdenek szaporodni.
Bár a betegség viszonylag ritka más daganatokhoz képest, az elmúlt évtizedekben világszerte nőtt a diagnosztizált esetek száma. Ennek egyik oka, hogy a korszerű ultrahangvizsgálatoknak köszönhetően ma már olyan apró daganatokat is felfedeznek, amelyek korábban rejtve maradtak. A leggyakoribb forma, a papilláris pajzsmirigyrák az esetek mintegy 80-85 százalékát teszi ki, és általában lassan növekszik, kiváló gyógyulási esélyekkel.
Milyen tünetek utalhatnak a betegségre
Ha jelentkeznek panaszok, azok között leggyakrabban a nyakon tapintható, általában fájdalmatlan, fokozatosan növekvő csomó szerepel. Figyelmeztető jel lehet a néhány hét alatt el nem múló rekedtség, a nyelési nehézség, a légszomj vagy a tartós torokfájdalom is. Egyes betegeknél megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók jelentkeznek, amelyek szintén kivizsgálást igényelnek.
A pajzsmirigyben kialakuló göbök döntő többsége jóindulatú, egy tapintható csomó tehát nem jelenti automatikusan, hogy daganatról van szó, de minden esetben indokolt az endokrinológiai kivizsgálás.
Diagnózis és kezelés
A kivizsgálás első lépése általában a nyaki ultrahang. Ha felmerül a rosszindulatúság gyanúja, vékonytű-biopsziát végeznek, amelynek során egy nagyon vékony tűvel sejteket vesznek a göbből, és mikroszkóp alatt vizsgálják meg őket. A laborvizsgálatok önmagukban általában nem alkalmasak a pajzsmirigyrák kimutatására, a pajzsmirigyhormonok szintje sok esetben daganat jelenlétében is normális marad.
A kezelés mindig a daganat típusától, méretétől és kiterjedésétől függ. A legtöbb esetben műtétre kerül sor, ennek során eltávolíthatják a pajzsmirigy egyik lebenyét vagy az egész mirigyet, szükség esetén a nyaki nyirokcsomókat is. Bizonyos daganattípusoknál radioaktív jódkezelést is alkalmaznak a visszamaradt sejtek elpusztítására.
Élet a műtét után
Ha a teljes pajzsmirigyet eltávolítják, a szervezet már nem képes elegendő pajzsmirigyhormont termelni, ezért a betegnek élete végéig hormonpótló gyógyszert kell szednie. A megfelelően beállított kezelés mellett a legtöbb ember teljesen aktív életet élhet, dolgozhat, sportolhat és utazhat.
A pajzsmirigyműtét után sok beteg tapasztal átmeneti rekedtséget vagy hangfáradékonyságot, ami többnyire néhány napon vagy héten belül fokozatosan megszűnik. Ritkábban előfordulhat, hogy a hangszalagokat mozgató visszatérő gégeideg a műtét során átmenetileg vagy tartósan sérül, a modern sebészeti technikáknak és az idegmonitorozásnak köszönhetően azonban a maradandó idegsérülés kockázata ma már alacsony.
Kiváló túlélési esélyek korai felismerés esetén
A pajzsmirigyrák az egyik legjobb túlélési mutatóval rendelkező daganatos betegség, különösen a papilláris és follikuláris típus esetében. Korai felismerés esetén a betegek döntő többsége teljesen meggyógyul, és a kezelés után hosszú, teljes életet élhet, a várható élettartamuk sok esetben nem tér el jelentősen az azonos korú egészséges emberekétől.
A kezelés befejezése után sem ér véget teljesen a gondozás: a betegek éveken, gyakran egész életükön át rendszeres endokrinológiai ellenőrzésen vesznek részt, hogy egy esetleges kiújulást minél korábban felismerjenek. Amennyiben valaki a nyakán új csomót tapint, tartós rekedtséget tapasztal vagy nyelési nehézsége alakul ki, érdemes mielőbb orvoshoz fordulnia, hiszen a legtöbb elváltozás nem rosszindulatú, a korai felismerés viszont jelentősen növeli a sikeres kezelés esélyét.
