„Röffentsük be a nyarat!” – ezzel a nem mindennapi, finoman szólva is polgárpukkasztó szlogennel indított országos fogyasztásélénkítő kampányt a Tisza-kormány agrártárcája. A múlt pénteki sajtótájékoztatón Bóna Szabolcs miniszter és Búza László államtitkár igyekezett rávenni a magyar lakosságot, hogy a következő hónapokban legalább öt adaggal több sertéshúst fogyasszanak. A rendezvény igazi bulvárbombája azonban az államtitkár anatómiai és szexuális fejtegetése volt, aki egyenesen „pattogó petefészkeket” és „egészségesebb erekciót” vizionált a disznótoros mellé -számolt be róla a Telex.
A kormányzati marketing mögött valójában súlyos ágazati válság húzódik: a hazai sertésállományt jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében felbukkant afrikai sertéspestis tizedeli, ráadásul a jó minőségű magyar húst külföldre exportálják, miközben a hazai boltokat elárasztja az olcsóbb, silányabb minőségű import.
Cinkkel a csirkemell ellen
Búza László élelmiszer-gazdaságért felelős államtitkár tudományos köntösbe igyekezett öltöztetni a sertéskaraj és a hálószobai teljesítmény közötti összefüggést. Kifejtette, hogy a fitneszőrültek által imádott csirkemellből hiányzik egy kulcsfontosságú mikroelem, amely a sertéshúsban bőségesen megtalálható.
„A csirkemell csodálatos hatásai mellett hiányzik belőle valami, ami viszont egy sertéskarajban benne van. Úgy hívják, hogy szerves cink. A szerves cink az nekünk ahhoz kell, hogy a szexuálishormon-háztartásunk a topon legyen” – érvelt az államtitkár.
Búza emellett hosszan méltatta a hazai henteshagyományokat, kiemelve, hogy a kiegyezés utáni aranykorban éppen a sertésfeldolgozók virágoztatták fel Budapestet. A gasztronómiai szakemberek ugyanakkor gyorsan árnyalták a képet: a Bittner János-féle történelmi minőségnek ma már nyoma sincs, a magyar boltok polcain elvétve találni olyan prémium árut, mint amilyeneket az olasz vagy spanyol piacok kínálnak.
Mit mond a tudomány? A dietetikusok kongatják a vészharangot
Bár a sertéshús kétségkívül tartalmaz teljes értékű fehérjét, B12-vitamint, vasat és cinket, a reproduktív dietetikával foglalkozó Melegh Laura szerint az államtitkár állításai tudományosan teljesen megalapozatlanok. A szakértő figyelmeztetett: egyetlen élelmiszer izolált fogyasztása sem képes csodát tenni a termékenységgel.
A túlzott vöröshús- és telítettzsír-bevitel ráadásul kifejezetten rontja a spermiumszámot és a spermiumok mozgékonyságát, a nőknél pedig növeli az inzulinrezisztencia és az ovulációs zavarok kockázatát. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Okostányér ajánlása, valamint a neves Lancet folyóirat kutatásai is egyértelműen a növényi alapú, zöldségekben és hüvelyesekben gazdag étrendet javasolják.
A magyarok ráadásul így is rengeteg disznóhúst esznek: a KSH adatai szerint évente átlagosan 30-33 kilogramm fogy fejenként, miközben a zöldségfogyasztásunk drámaian alacsony. A szakemberek szerint a minisztérium üzenete veszélyes félreértésekhez vezethet, hiszen a feldolgozott húsipari termékek (kolbászok, virslik, szalámik) bizonyítottan növelik a daganatos megbetegedések kockázatát.