Egyre többen választják Magyarországon a kempingezést nyaralási formaként, amelyet sokan a költséghatékony kikapcsolódással azonosítanak. A gyakorlatban azonban a spórolás mértéke jelentősen eltérhet attól függően, hol és milyen felszereléssel indul el egy család.
A KSH adatai szerint a hazai kempingek forgalma az elmúlt években folyamatosan nőtt: a vendégéjszakák száma 2021-ben még 461 ezer volt, 2025-re pedig már 721 ezer-re emelkedett, ami a természetközeli nyaralási formák tartós erősödését jelzi.
Széles árkategória a hazai kempingekben
A kempinghelyek ára jelentős szórást mutat. A kisebb tavak és termálfürdők környékén már 6–8 ezer forint körüli napi díjakkal is találkozni lehet, míg a Balaton frekventált részein ennek akár a dupláját is elkérhetik.
A különbségek miatt a kempingezés ára erősen függ a választott helyszíntől, így a „olcsó nyaralás” kategória nem minden esetben állja meg a helyét.
Az induló felszerelés akár 200 ezer forint is lehet
A nulláról induló családok számára a legnagyobb kiadást a felszerelés jelenti. Egy négyfős sátor ára ma közel 50 ezer forint, a matracok darabja körülbelül 9 ezer forint, a hálózsákok pedig nagyjából 8 ezer forint körül mozognak.
A kempingezéshez szükséges alapfelszerelés – például székek, lámpák vagy hűtőtáska – további tízezres kiadásokat jelent, míg egy kempingfőző önmagában közel 50 ezer forint-ba is kerülhet.
Egy teljes, kezdő „mini háztartás” kialakítása így könnyen elérheti a 150–200 ezer forintos összköltséget.
A spórolás határai a gyakorlatban
A piaci kínálat rendkívül széles: a hagyományos felszerelések mellett elérhetők prémium matracok, összecsukható bútorok, napelemes töltők és hordozható konyhák is. A választék sokszor a költségek gyors emelkedéséhez vezet.
A tapasztalatok szerint a kempingezés valódi költségelőnye elsősorban azoknál jelenik meg, akik már rendelkeznek alapfelszereléssel, és hosszabb távon használják azt, nem pedig egyszeri beruházásként tekintenek rá.
