Az Okinavai Tudományos és Technológiai Intézet kutatói egérvizsgálatok során arra jutottak, hogy a csalódásra adott reakció mögött meghúzódó viselkedési rugalmasság egyetlen agyi kémiai anyagtól, az acetilkolintól (ACh) függhet. Az eredmények a Nature Communications című tudományos lapban jelentek meg.
Az acetilkolin az elsőként felfedezett neurotranszmitter molekula, amely mind a perifériás, mind a központi idegrendszerben ingerületátvivő anyagként működik számos fajban, köztük az emberben is. Jeffery Wickens, az intézet kutatója a Science Alertnek elmondta: mivel az acetilkolin szintjét gyakran megváltoztatják bizonyos neuropszichiátriai rendellenességek – például a Parkinson-kór vagy a skizofrénia – kezelése során, az anyag funkciójának megértése elengedhetetlen a kezelési stratégiák szempontjából.
Labirintus és váratlan változás
A kutatók egereket tanítottak meg arra, hogy egy virtuális labirintusban navigáljanak, és megtanulják, melyik út vezet a jutalomhoz. Amikor a kísérlet során hirtelen megváltoztatták az útvonalat, az egerek korábbi megoldása már nem hozott jutalmat. Ekkor a kutatók jelentős acetilkolin-felszabadulást figyeltek meg az állatok agyában – minél nagyobb lett a neurotranszmitter szintje, annál valószínűbb volt, hogy az egerek megváltoztatták a döntésüket, és új megoldást próbáltak ki.
Az eredmények megerősítéséhez néhány egér agyában gátolták az acetilkolin termelődését, ami sokkal rugalmatlanabb viselkedést eredményezett: ezek az állatok kevésbé voltak hajlamosak új dolgok kipróbálására. A kutatók szerint a viselkedés megváltozásáért nem egyedül az acetilkolin felelős, csupán egy változó a folyamatban – az eredmények mindazonáltal arra utalnak, hogy a neurotranszmitter szintjének változása meghatározza, mennyire rugalmas a viselkedés, ami releváns lehet a függőség és a kényszerbetegség kezelésében is.
