A munkavállalók csupán ötöde elkötelezett a hivatása iránt – állapítja meg a Gallup 2026-os globális felmérése. A „csendes felmondás" jelensége, amelynek során a dolgozó nem mond fel, de minimálisra csökkenti a befektetett energiát, becslések szerint évente 10 billió dollár kiesést okoz a világgazdaságnak az elmaradt termelékenység miatt. A tendencia különösen a 35 év alattiak körében aggasztó.
„A csendes felmondó nem lép ki, üldögél a munkahelyén, de 4 óra 59 perckor eldobja a tollat. Ez egy stabil rossz állapot, amiben a bizonytalantól való félelem tartja ott az embert" – fogalmazott Piroska Gyula, a Seminar Consulting alapítója. Hasonlatával élve: „olyan, mint egy rossz házasság – a felek benne maradnak a biztonság miatt, de már nem tesznek bele energiát".
A vezetők sem kivételek – sőt
A Gallup adatai szerint nemcsak a beosztottak, hanem a vezetők elkötelezettsége is drasztikusan, 22 százalékra csökkent. Bár a vezetők 43 százaléka úgy véli, hogy az élete jól alakul, valójában a mindennapjaikban jóval több negatív érzelmet élnek át, mint beosztottjaik: a stressz náluk 7 százalékponttal magasabb, a harag 12 százalékponttal erőteljesebb, és 10 százalékponttal nagyobb arányban sújtja őket a magány. A probléma gyökere az, hogy a legtöbb vezető sosem tanulta meg a cégvezetés és a hatékony kommunikáció alapjait, így eszköztelenül áll a motivációvesztés jelenségével szemben.
A mesterséges intelligencia sem old meg mindent: bár a munkavállalók 65 százaléka pozitívan ítéli meg az AI hatását a saját hatékonyságára, a cégvezetők 89 százaléka nem látja ennek eredményét a vállalati szintű termelékenységben. „Az elkötelezett munkatársak nélkül az AI csak egy újabb eszköz, amit nem használnak ki megfelelően" – mondja Piroska. A kiutat a szakértő a célok újrafogalmazásában, a tudatos képzésben és az egyéni munkavállalói célokra figyelő vezetői kommunikációban látja.
