Jövő januártól 6 százalékkal emelik az ápolási díj alapösszegét – ezt közölte a belügyminisztérium az RTL Híradóval, miután arról kérdezték őket, hogy kaphatnak-e minimálbért azok, akik családtagjaikat ápolják otthon. Ezért most havi 45 ezer forintos alaptámogatás jár.
Az érintettek azért küzdenek, hogy elismerje a társadalom: ez munka, amiért munkabér jár. Az ügyben civilek által indított petíciót már csaknem 20 ezren írták alá. „Úgy ment el a fiatalságom, hogy ővele be voltam zárva” – az aHang nevű civil szervezet filmjében beszélt Korai-Sümegi Kinga, aki a nagynénjét ápolja. Emiatt 12 éve már dolgozni sem tud.
„Vannak jobb napok, vannak nehezebbek. Van, amikor feladjuk, de akkor is újrakezdjük másnap és csináljuk tovább és várunk a csodára” – mondta.
Több mint 30 ezren gondozzák otthon tartósan beteg családtagjukat Magyarországon. Évek óta küzdenek azért, hogy a kormány emelje meg az ápolási díjat. Mostanra elérték, hogy a gyereküket otthon gondozók már a minimálbérnek megfelelő összeget kapják. De csak ők. Akik nem a gyereküket, hanem más hozzátartozójukat ápolják, a beteg állapotától függően legfeljebb havi bruttó 82 ezer forintot kapnak, de van, aki csak 45 ezret.
„Kvázi 365 napon át 24 órában, ha lefekszem is bármikor, mindig az embernek félig a fülével oda kell figyelni, mert szól, mert éjszaka egyedül nem tud felkelni, fel kell segíteni őt, hogy ki tudjon menni a toalettre. Ha menni kell, menni kell, ha ötször kell menni, ötször kell menni” – mesélt a mindennapokról Tölgyfaszegi László Attila, aki az édesanyját ápolja.
Több mint 30 ezren gondozzák otthon tartósan beteg családtagjukat Magyarországon Fotó: Pixabay
Nettó 73 990 forint, és ebből képzeli el a magyar állam, hogy énnekem ki kéne fizetnem mindent, meg kéne éljek. Csak a havi gyógyszerköltsége stabilan 30 ezer forint az anyukámnak. És még jön hozzá az enyém – sorolja, mi mindent kell kifizetni a fél minimálbérből.
Már majdnem 20 ezren aláírták azt a petíciót, amit civil szervezetek indítottak azért, hogy ne csak a gyermeküket ápolók kaphassanak legalább minimálbért. „Igenis, nekik is jár, az, hogy minimálbért kapjanak. Legalább. És én még azt is mondom, hogy ott sem szabadna megállni. Addig kell vinni ezt a küzdelmet, amíg meg nem érti a társadalom, hogy ez egy munka”– szögezte le Czirokné Kovács Nóra, a Lépjünk, hogy léphessenek! közhasznú egyesület elnöke.
A Belügyminisztérium még tavasszal azt közölte, a szülőket azért emelték ki, mert ők a gondozás miatt évtizedekig nem tudnak visszalépni a munkaerőpiacra. Most azt válaszolták a különbségtételt magyarázva, hogy az önellátásra képtelen gyerekekről való gondoskodás alapjaiban határozza meg a családok működését.
A Belügyminisztérium kissé cinikusan azt írta, az adatok azt mutatják, hogy a családtag ápolása nem egész életen át tart, és mellette, ha korlátozottan is, de lehet dolgozni. A Magyar Államkincstár szerint átlagosan 5,2 évig folyósítják az ápolási díjat. Az érintettek szerint viszont van, hogy egy szülőt, egy házastársat is évtizedekig kell ápolni.
„Simán lehet, hogy a valóságban több ideig vannak ápolási díjon az emberek, az 5,2 év csak az átlag. És ekkora összeget kapva 5 év alatt is nagyon gyorsan el lehet szegényedni" – mondja Tóth Enikő, az aHang kampányfőnöke. A belügyminisztérium most az ígérte: 2024 január elsejétől 6 százalékkal emelik az ápolási díj alapösszegét. Ez havi 2700 forint emelést jelent.
