Hétfőtől új szabályok vonatkoznak a megvásárolt termékek – elsősorban a háztartási gépek és az elektronikai eszközök – javítására. A 114/2026. (VII. 23.) kormányrendelet az Európai Unió javításhoz való jogról szóló irányelvét ülteti át a magyar jogba. A cél, hogy a fogyasztó számára a javítás könnyebben elérhető és vonzóbb legyen, mint a csere vagy egy új termék vásárlása -írja a 24.hu.
A rendelet szerint bizonyos termékeket a gyártónak a fogyasztó kérésére akkor is meg kell javítania, ha a hiba nem tartozik a hibás teljesítés körébe. A kapcsolódó rendelettervezet alapján a kötelezettség a mosógépekre, mosogatógépekre, hűtőkre, porszívókra, szárítógépekre, az elektronikus kijelzőkre, az okostelefonokra és táblagépekre, valamint egyes fűtőberendezésekre terjed ki. A lista még változhat.
Független szervizt is lehet választani
A javítást ésszerű időn belül, ingyenesen vagy ésszerű díj ellenében kell elvégezni. A kötelezettség akkor nem áll fenn, ha a termék javítása objektíve lehetetlen. A gyártónak emellett a szükséges pótalkatrészeket és tartozékokat olyan áron kell kínálnia, amely nem tántorítja el a fogyasztót a javítástól.
A fogyasztók független szervizhez is fordulhatnak. Ezek eredeti, használt, kompatibilis vagy akár 3D nyomtatással készült pótalkatrészeket is beépíthetnek. A gyártó sem szerződéses feltételekkel, sem hardveres vagy szoftveres megoldásokkal nem gátolhatja az érintett termékek javítását, és arra hivatkozva sem tagadhatja meg a szervizelést, hogy a terméket korábban máshol javították.
Plusz egy év szavatosság javítás után
A szabályozás másik lényeges eleme a szavatossághoz kapcsolódik: ha a terméket szavatossági hiba miatt javítják meg, az igény elévülési ideje egy alkalommal további 12 hónappal meghosszabbodik. Ez nem csak a kötelező javítás alá eső termékekre érvényes, hanem minden olyanra, amelyet egy vállalkozás fogyasztónak ad el.
A meghosszabbodó szavatosság és a hozzá kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség így minden olyan céget érinthet, amely magánszemélyeknek értékesít. A rendelet kizárólag a fogyasztókkal – vagyis a szakmájukon, önálló foglalkozásukon vagy üzleti tevékenységükön kívül eljáró természetes személyekkel – kötött ügyletekre vonatkozik, a mikro-, kis- és középvállalkozások vásárlásaira nem.
A gyakorlatban a rendelet a bizonyítás terhét is elmozdítja: ha a gyártó a javítás megtagadására hivatkozik, azt az objektív lehetetlenséggel kell alátámasztania. Nyitott kérdés, hogy a kötelezettség alá eső termékek végleges köre hogyan alakul, mivel a lista a rendelettervezet szerint még bővülhet vagy szűkülhet.
