Az utóbbi napokban sorra jelentették be nagyobb cégek, kormányzati szervek és önkormányzatok, milyen lépésekkel csökkentik áramfogyasztásukat, hogy tehermentesítsék az elektromos hálózatot – az E.ON például több mint száz telephelyén mérsékli napközben a klímahasználatot, 16 és reggel 7 óra között pedig a kritikus infrastruktúra kivételével mindenhol lekapcsolja a beltéri hűtést. A lépések nem véletlenek: a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az európai háztartások légkondicionáló-ellátottsága ma 20 százalék körül mozog, és a forróbb nyarak miatt rohamosan nő. A Magyar Mérnöki Kamara szerint hazánkban körülbelül 1,5 millió háztartási klímaberendezés üzemel, a Mavir előrejelzése szerint pedig 2030-ig további félmillió, dinamikusabb felfutás esetén akár egymillió is felszerelhető -írja a Telex.
Mennyire hűtsünk?
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatója szerint a lakások túlmelegedésének megelőzésében a passzív hővédelem – árnyékolás, éjszakai szellőztetés, zöldfelületek – legalább annyira fontos, mint maga a klíma. Ha mégis gépi hűtést használunk, a külső és belső hőmérséklet közti különbség lehetőleg ne haladja meg a 8-10 Celsius-fokot: a mostani hőségriasztás idején ez akár azt is jelentheti, hogy 40 fokos külső hőmérséklet mellett 30 fok is megfelelő bent. A túl alacsonyra állított hőmérséklet ugyanis megterheli a szervezetet, különösen ha a lehűtött helyiségből közvetlenül a melegbe lépünk ki. A légbefúvást se járassuk maximumon, inkább automatikus vagy huzatmentes üzemmódot válasszunk.
A klíma szárítja is a levegőt
A hűtés során a levegőben lévő pára lecsapódik a hőcserélőn, és kondenzvízként távozik – ez a hatás akkor a legerősebb, ha kint meleg és párás az idő, bent pedig hosszabb ideig fut a gép. A 35-40 százaléknál alacsonyabb páratartalmat érdemes elkerülni, ehhez egy pár ezer forintos kombinált hőmérő is elég. A szárító hatást reggeli-esti szellőztetéssel, a túlhűtés kerülésével, szükség esetén párásítással és megfelelő folyadékbevitellel lehet ellensúlyozni – csecsemők környezetében a 40-60 százalékos páratartalom az optimális, és fontos, hogy őket ne érje közvetlenül a beltéri egységből kiáramló, akár 15-18 fokos hűvös levegő. A beltéri egységeket legalább évente egyszer érdemes vegyszeresen kitisztítani és fertőtleníteni, mert bennük idővel baktérium- és gombatelepek képződhetnek, ez pedig a gép élettartamát és hatékonyságát is javítja.
Mitől függ a villanyszámla?
Egy 3,5 kilowatt hűtőteljesítményű, mintegy 50 négyzetméteres lakásba ajánlott klíma átlagosan 0,5-1,1 kilowattóra áramot fogyaszt attól függően, hogy csak tartja a hőmérsékletet, vagy teljes terhelésen dolgozik. Szabó Ferenc épületgépész-mérnök, energetikai szakértő szerint a fogyasztást a falak, a födém és a padlószerkezet típusa, a bent tartózkodók száma, a nyílászárók szigetelése és árnyékolása, valamint a lakás tájolása is jelentősen befolyásolja. Ha 22 helyett 26 fokra hűtjük a lakást, a 4 fokos különbség akár 20-40 százalékos energiamegtakarítást is jelenthet, ami havi több ezer forintot spórolhat egy folyamatosan járatott klímánál.
„Egy déli tájolású, redőny nélküli, napsütötte, szigeteletlen lakás sokkal több hűtési energiát igényel, mint egy ugyanakkora alapterületű, árnyékolt vagy nem túl benapozott, jól szigetelt lakás.” – mondta Szabó Ferenc.
Régebbi, nem inverteres klímánál a kompresszor csak 100 százalékos teljesítményen tud dolgozni, míg egy inverteres gép finoman szabályozható, akár 50 százalékkal kisebb fogyasztás mellett. A készülékek energiacímkéjén szereplő SEER és SCOP mutatók, valamint az ABC-besorolás – a legjobbak az A+++ kategóriába tartoznak – segítenek a hatékonyság megítélésében, a beltéri egység zajszintjét pedig szintén érdemes figyelembe venni vásárláskor. Aki csak egy szobában használ klímát, annak számolnia kell azzal, hogy a lakás távolabbi pontjain akár 4-5 fokkal is melegebb lehet, ezt a légáramlás megfelelő irányításával vagy ventilátorok bevetésével lehet mérsékelni.
