Sokan viselnek ma lágy kontaktlencsét, amely viszont meglehetősen sérülékeny, a rendszeres tisztítás könnyen okoz kisebb-nagyobb karcolásokat rajta. Egy-egy ilyen sérülés viszont már ronthatja a látást, így a lencsét cserélni kell. Dél-koreai kutatók nemrégiben olyan kontaktlencse-anyagot fejlesztettek, amelyik öngyógyító, egyszerűen regenerálódik.
Miért sérülékenyek a mai kontaktlencsék?
A ma legelterjedtebb lágy kontaktlencséken óhatatlanul is keletkeznek kisebb-nagyobb károsodások a tisztításuk során, de akár egy köröm vagy egy porszem is okozhat rajtuk karcolást. Bár már az apróbb hibák is károsíthatják a szemet és a látást, cserére általában csak a nagyobb sérülések esetén kerül sor, és jelenleg nem is nagyon van más megoldás, illetve ami van – a jelenlegi öngyógyító kontaktlencsék esetében –, az igen magas hőmérsékleten történő, körülményes folyamatot igényel.
A kontaktlencsék azért ennyire sérülékenyek, mert olyan, nagy víztartalmú polimer gélből készülnek, amelyet állandó kémiai kötések tartanak össze. A kötések elszakadás után nem tudnak újra összekapcsolódni, így a karcolás megmarad.
Egy óra UV-fény a megoldás
A dél-koreai Dankook Egyetem kémikusai nemrégiben viszont egy ígéretes megoldással rukkoltak elő, egy olyan speciális kontaktlencsével, amelyik képes mindössze egy óra alatt regenerálódni, és ehhez csak egyszerű UV-fényre van szükség. A kutatók is nagy víztartalmú hidrogélt használtak, azonban olyan kénatomokat tartalmazó kémiai kötéseket építettek az anyagba, amelyek UV-fény hatására képesek újrarendeződni.
Amikor a lencse felületén karcolás keletkezik, ezek a kötések is megszakadnak, azonban a 365 nm-es ibolyántúli fénnyel történő megvilágítás során képesek újra összekapcsolódni, mintha csak az anyag „összevarrná” saját magát. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a szerkezeti szilárdság közel 90–92 százaléka visszaállt, a felületi sérülések pedig szinte teljesen eltűntek. Az öngyógyító képesség mellett az új anyag a jelenlegi lágy lencsékkel vetekedő víztartó képességet, valamint kiváló karcállóságot mutatott, ami azt is jelenti, hogy a lencsék így potenciálisan kevésbé karcolódnak majd.
A víztartalom a kulcs
A korábbi hőkezelés és a mostani UV-kezelés közötti különbség magyarázata a víz. A hőkezelés kiszárítja a hidrogélt, egy órán belül 5 százalék alá csökkenti a víztartalmát, és megmerevíti a szerkezetét. Az UV-sugárzás viszont hidratáltan tartja a gélt, így a polimer láncai elég lazák maradnak ahhoz, hogy ténylegesen újra egyesüljenek.
A koreai kutatási eredmények mindenképpen figyelemre méltóak, különösen annak fényében, hogy több mint százmillió ember visel kontaktlencsét a világon. Ha ez a megoldás elterjed, tehát ha egy lencse kevésbé lesz sérülékeny, és az apró felületi hibák akár otthon is javíthatók lesznek, az nemcsak kényelmesebb használatot jelenthet, hanem kevesebb hulladékot és ritkább cserét is.
Egyelőre viszont még csak laboratóriumi körülmények között végzett kutatásról van szó, és az új kontaktlencse-anyagot még nem tesztelték embereken. A továbbiakban még bizonyítani kell, hogy hosszú távon is biztonságos a szem számára, a többszöri „öngyógyítás” sem rontja a lencse minőségét, illetve a kontaktlencsének meg kell felelnie az orvostechnikai eszközökre vonatkozó engedélyezési követelményeknek is.
