Hosszú csúszás után vasárnap elhagyta a Földet a NASA legújabb űrmegfigyelő eszköze. A Nancy Grace Roman űrteleszkóp küldetésének középpontjában a sötét anyag és a sötét energia vizsgálata áll, de a tudósok azt remélik, hogy a szerkezet az univerzum más megválaszolatlan kérdéseiben is előrébb viszi a kutatást. A HVG beszámolója szerint az első felvételeket 2027 elején hozza nyilvánosságra az amerikai űrhivatal.
A teleszkóp a NASA Kennedy Űrközpontjából indult, a SpaceX Falcon Heavy rakétájának rakterében. A mérnökök nem sokkal a start után megerősítették, hogy a Roman kinyitotta a napelemeit, és az eszköz alján elhelyezett műszerárnyékoló egység is a helyére került. A további műszerek aktiválása a következő napokban és hetekben zajlik.
Százszor nagyobb látómező, mint a Hubble-é
A Roman legfontosabb technikai előnye a látómezeje: az égbolt százszor nagyobb területét képes egyszerre leképezni, mint a Hubble. Amint megkezdi a munkát, naponta akár 1,4 terabájt adatot küldhet vissza a Földre, a küldetés során pedig a NASA szerint egymilliárd galaxis fényét is megmérheti.
Nicky Fox, a NASA Tudományos Missziós Igazgatóságának igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, hogy a teleszkóp minden eddiginél közelebb viheti a tudományt az emberiség kozmikus történelmével kapcsolatos legmélyebb kérdések megválaszolásához. A szakember a nagy látómezőt és a gyors felmérési képességet emelte ki, amelyek együtt szerinte jó alapot adnak ahhoz, hogy a Naprendszeren kívül az élet nyomaira bukkanjanak.
Exobolygók és porkorongok is a célkeresztben
A sötét anyag és a sötét energia mellett az űrteleszkóp exobolygókat, valamint a bolygók keletkezését megelőző porkorongokat is vizsgál majd. Ez a program teszi lehetővé, hogy a Roman ne csak a világegyetem nagy szerkezetéről, hanem a bolygórendszerek kialakulásáról is adatokat gyűjtsön.
A műszerek beüzemelése és az első képek közzététele között bő egy év telik el, vagyis a tudományos eredményekre még várni kell. Az induló szakasz eredményessége azon múlik, hogy a következő hetekben a többi műszer is hibátlanul aktiválódik-e, és hogy a földi infrastruktúra bírja-e a naponta érkező adatmennyiség feldolgozását.
