A Bank of Japan 25 bázisponttal emelte alapkamatát, amely így 0,75-ről 1 százalékra nőtt – ez az 1995 óta mért legmagasabb szint. A japán jegybank a globális energiaárak emelkedésére reagált ezzel a lépéssel, követve más állami jegybankok példáját. A drágulást elsősorban az Irán ellen indított izraeli–amerikai háború váltotta ki, amely világszerte áremelkedést hozott.
Három évtizedes mélypontról az inflációs pályára
A BOJ az 1990-es években kezdett drasztikus kamatcsökkentésbe, hogy enyhítse az ingatlan- és részvénypiaci összeomlás következményeit. Két évtizeden át nullához közeli kamatszintet tartott fenn, majd 2024 után fokozatosan emelni kezdte – akkor éppen 17 éve nem látott szintre. A BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint Japánban véget ért a deflációs ciklus: a monetáris politika már nem igényel válságkezelést, az ország visszatér a megszokott inflációs pályára.
Japánban régóta nem tapasztalt mértékben emelkednek az árak, elsősorban az energiahordozók drágulása miatt. Az infláció májusban meghaladta a 6 százalékot – ilyen drágulásra három éve nem volt példa az országban. Sokan azt várták, hogy a jegybank monetáris szigorítással hűti majd az árszintet, a mostani döntés ennek irányába mutat.
