Az államháztartás központi alrendszere 3849,8 milliárd forintos hiánnyal zárt április végére – ez az egész évre tervezett összeg 91,3 százaléka, és 31,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A Pénzügyminisztérium MTI-hez eljuttatott részletes tájékoztatójából kiderült: a rekordmértékű hiány mögött főként az elmaradó uniós támogatások, a lakástámogatások, a fegyverpénz és a 13-14. havi nyugdíj állnak -írja a Telex.
Az uniós pénzek elmaradása vitte a legnagyobb lyukat a költségvetésen
A legnagyobb, közel 1450 milliárd forintos hiány az uniós programok bevételei mérlegsoron keletkezett. Április végéig összesen 445,1 milliárd forint uniós bevétel folyt be, ami az előzetes 1894 milliárd forintos terv mindössze 23,5 százaléka. A teljesült bevételből 404,2 milliárd forint az uniós, 27,8 milliárd forint az egyéb bevételekhez, 13,1 milliárd forint pedig az uniós támogatások utólagos megtérüléséhez tartozott.
A kiadási oldalon is jelentős tételek halmozódtak fel. A lakástámogatásokra fordított kiadások 128 milliárd forinttal emelkedtek, összesen 175,7 milliárd forintot tettek ki az első négy hónapban, főként a Vidéki Otthonfelújítási Programhoz kapcsolódóan. Nyugdíjra 3099,4 milliárd forintot, gyógyító-megelőző ellátásokra 1030,1 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés. A költségvetési szervek személyi juttatásaira és járulékaira fordított 2448,1 milliárd forint tartalmazza a fegyverpénz összegét is – ez a tétel önmagában közel 20 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát.
Bevételek nőttek, de nem eleget
A bevételi oldalon is mutatkoztak pozitív folyamatok. A személyi jövedelemadó bevétele 6,2 százalékkal nőtt egy év alatt, részben a családi kedvezmények kiterjesztése és a bértömeg növekedése miatt. A szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része 1079,8 milliárd forint lett, 108,9 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbit. Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására fordított 1000,9 milliárd forint 77,7 milliárd forinttal volt magasabb az előző év azonos időszakánál.
A nettó kamatkiadás ugyanakkor 818,8 milliárd forinttal csökkent az előző évhez képest, amit az eltérő hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráznak. A központi költségvetés adóssága április végéig 2801,5 milliárd forinttal emelkedett – ebből a nettó forintkibocsátás 1908,6 milliárd forinttal növelte az adósságot, a forint erősödése viszont 981,7 milliárd forinttal csökkentette a devizaadósság forintban számított értékét.
Az örökölt hiány kezelése az új pénzügyminiszterre, Kármán Andrásra hárul, aki parlamenti meghallgatásán részletesen beszélt arról, hogyan tervezi megbirkózni a kialakult helyzettel.
