Komoly aggodalmat váltott ki a vállalati szektorban az új kormány június 1-jétől tervezett intézkedése, amely megtiltaná a harmadik országbeli vendégmunkások tömeges behozatalát. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a WHC Csoport egyaránt arra figyelmeztet, hogy a hirtelen hozott döntés működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket sodorhat veszélybe, ezért érdemi egyeztetést kérnek a döntéshozóktól.
Nem gombnyomásra működik a hazai tartalék
A VOSZ álláspontja szerint a hazai dolgozók védelme és az indokolatlan munkaerő-behozatal visszaszorítása alapvetően helyes cél, ám a fűnyíróelvszerű tiltás helyett a rendszerek tisztítására és szigorítására lenne szükség. Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese kiemelte, hogy bár létezik aktivizálható munkaerő-tartalék Magyarországon, a nyugdíjasok, pályakezdők vagy a külföldről hazatérők bevonása nem érhető el gombnyomásra, ehhez időre, célzott képzésekre és programokra van szükség.
A szövetség javaslata szerint az újraszabályozásnak öt alapelvre kellene épülnie:
-
A magyar munkavállalók elsőbbségének ellenőrizhető érvényesítése.
-
A szigorú hatósági fellépés a visszaélésekkel és a rendezetlen alvállalkozói láncokkal szemben.
-
A kiszámítható működési feltételek és átmeneti idő biztosítása a cégeknek.
-
A minősített, átlátható hátterű közvetítőcsatornák megerősítése.
-
A szigorítások és a hazai munkaerő mozgósításának összehangolt, párhuzamos elindítása.
A VOSZ szerint elengedhetetlen, hogy a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) bevonásával hozzon döntéseket, és a következő hetekben végezzen ágazati hatásvizsgálatokat.
Összeomolhatnak a termelési láncok
A csoportszinten 9000 embert foglalkoztató WHC Csoport szerint a drasztikus korlátozás közvetlenül fenyegeti a gazdasági stabilitást. Göltl Viktor, a vállalat ügyvezetője kifejtette, hogy a vendégmunkások a strukturális hiányt kompenzálják, így ha kiesnek, a termelési láncok megszakadnak, emiatt a nemzetközi cégek átértékelhetik a magyarországi jelenlétüket, ami tízezernyi magyar dolgozó megélhetését tenné tönkre.
A szakember szerint a kormány által emlegetett, a statisztikákban 300-400 ezresre tett inaktív tömeg szociális és egészségügyi okok miatt nem mobilizálható azonnal. Rehabilitációjuk és integrációjuk egy komplex, éveken át tartó folyamat, amelynek eredménye legkorábban 5–10 év, vagy bizonyos térségekben akár csak több generáció múlva realizálódhat.
A nagyvállalatok többsége képtelen kizárólag magyarokkal termelni
A WHC 2026. május 7. és 15. között egy anonim felmérést is végzett 157 hazai cég körében, amelyek többsége 10 milliárd forint feletti árbevételű, 250 főnél többet foglalkoztató közép- és nagyvállalat.
A kutatásból kiderült, hogy a válaszadó vállalatok 71,3 százaléka (112 cég) határozottan kijelentette: a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlennek tartja, hogy kizárólag magyar munkavállalókkal oldja meg a munkaerőigényét. A cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, 53,5 százaléka pedig nehéznek ítéli meg a hazai munkaerő megtalálását és megtartását, míg 81,5 százalékuk jelezte, hogy a külföldi toborzáshoz elengedhetetlenül szüksége van minősített munkaerő-szolgáltató partnerre. A piaci szereplők ezért nyomatékosan kérik a kormányt, hogy a politikai döntések előtt indítson érdemi egyeztetést a nagyfoglalkoztatókkal.
