A márciusi inflációs adatot a rezsi elszámolása torzíthatja, ezért az áremelkedés kisebbnek tűnhet, mint a valós hatás. Az adat négy nappal az április 12-i országgyűlési választások előtt jelenik meg, így különösen figyelt szám lesz.
A hideg január felnyomta a fogyasztást
A szokatlanul hideg január miatt a lakossági gázfogyasztás az MNB becslése szerint 25 százalékkal nőtt a 2020–2025 közötti átlaghoz képest. Ez önmagában emelné az inflációt, mert a rezsiszabályok miatt a magasabb fogyasztás nagyobb arányban esik a drágább sávba – derül ki a jegybank inflációs jelentéséből.
A számítás szerint a kedvezményes limit feletti gáz aránya 8,8 százalékról 11,6 százalékra nőtt, ami statisztikailag drágulásként jelenik meg.
A rezsitámogatás lefelé húzza a számot
A kormány utólagos rezsitámogatást adott, amelyet a KSH beépít az inflációs számításba. Ez viszont csökkenti a hivatalos áremelkedést, még akkor is, ha valójában nem az ár csökkent, hanem jóváírást kaptak a fogyasztók.
Az MNB számítása szerint:
- 0,2 százalékponttal magasabb lenne az infláció, ha nem lett volna beavatkozás
- a támogatás viszont ennél is jobban csökkentheti a statisztikai mutatót
- a teljes inflációra vetítve 0,1 százalékpontnál kisebb lesz a hatás
Miért fontos?
Az infláció száma több dologra hatással van közvetlenül:
- béremelésekre (sok helyen inflációkövető)
- nyugdíjkorrekcióra
- adóemelésekre és állami döntésekre
- kamatokra és hitelekre
Ha alacsonyabbnak látszik az infláció, akkor kevesebb lehet az automatikus emelés, miközben a valós kiadásaid nem feltétlen csökkennek.
Kik érintettek még
A távfűtéses háztartásoknál az MNB szerint 0,0–0,1 százalékpontos hatás jelenhet meg.
Az elektromos fűtésnél a kedvezmény nem befolyásolja érdemben a teljes inflációt, mert kevés háztartást érint.
A márciusi inflációs adat április 8-án jelenik meg, vagyis négy nappal az április 12-i országgyűlési választások előtt.
