A háború befejezése után az egész Európai Unió várhatóan vissza fog térni az olcsóbb orosz gáz beszerzéséhez, mert ezt diktálja a gazdasági versenyképesség és a földrajzi valóság – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a Rzeczpospolita című tekintélyes lengyel napilap hírportálján csütörtökön megjelent interjújában.
A kormányfő kiemelte: a Tisza Párt választási győzelmét követően a beszerzési útvonalak adottságai nem változtak meg. Bár a magyar nemzet felhatalmazta az új kormányt az energiaforrások minél nagyobb arányú diverzifikációjára, ezzel párhuzamosan elvárja a nyersanyagok árának figyelembevételét is.
Tusk olcsóbb gázt ígért, de a lengyel LNG így is drága
Arra a felvetésre, hogy Magyarország le tudna-e válni az orosz energiahordozókról az északi, lengyelországi LNG-terminálok irányába, Magyar Péter kifejtette, hogy a Balti-tengeren, Lengyelországon és Szlovákián át szállítható cseppfolyósított gáz jelenleg jelentősen drágább a Romániából, Oroszországból vagy éppen Ausztriából érkezőnél.
„Természetesen elkezdjük a tárgyalásokat, és együtt akarunk működni. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a szerdai egyeztetésünkön ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a gázár csökkentéséért, hogy a lengyel ajánlat minél versenyképesebb legyen, de a végeredmény a világpiaci árakon is múlik” – tette hozzá a kormányfő, megerősítve, hogy új interkonnektorok építésével törekszik a biztonságos, de egyben olcsóbb ellátásra.
A miniszterelnök nem hiszi, hogy Magyarországnak az uniós terveknek megfelelően három év múlva végleg be kellene szüntetnie az orosz importot. Meglátása szerint az EU szankciós és energiapolitikája gyökeresen meg fog változni, amint véget ér az ukrajnai konfliktus, amelyre reményei szerint rendkívül gyorsan sor kerül.
„El kell távolítani a bábukat” – jön a jogi elszámoltatás
Az interjú legkeményebb belpolitikai részében Magyar Péter megerősítette: a kormány készen áll a legfőbb törvény megváltoztatására.
„Az alkotmánymódosítást meg fogjuk tenni, talán már két hét múlva” – jelentette be. Hozzátette: ez az első lépés, ami után „messzire kell küldeni” az államfőt, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét.
Arra a lengyel újságírói felvetésre, hogy Varsóban a kormányváltás után a független bíróságok eddig nem tudták érdemben elszámoltatni az előző populistának mondott kabinetet, Magyar Péter rámutatott: ez azért van, mert a lengyel ügyészségben és az alkotmánybíróságban a régi rendszer emberei maradtak. Kijelentette, hogy Budapesten ez másképp fog történni. Véleménye szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét meg kell őrizni, de a politikai „bábuk” előzetes eltávolítása nélkül a kormányzati elszámoltatás kudarcra van ítélve, ahogyan az Lengyelországban is látszik.
Új fejezet Ukrajnával, de kemény feltételekkel
Kijevhez fűződő viszonyáról szólva a miniszterelnök aláhúzta, hogy kormánya elismeri és támogatja Ukrajna jogát a területi integritás és a függetlenség megőrzésére, ugyanakkor emlékeztetett Magyarország speciális helyzetére.
Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség az elmúlt években elveszítette az alapvető jogait a nyelvhasználat, a kultúra és az önkormányzati autonómia területén. Magyar Péter leszögezte: kormánya készen áll egy teljesen új fejezet megnyitására a magyar–ukrán kapcsolatokban, ám a kisebbségi jogok helyreállítása egy olyan kötelező, kikerülhetetlen feltétel (sine qua non), amely nélkül Magyarország nem fogja támogatni Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak tényleges megnyitását.
