„Nem egyszerűen korrekcióra, hanem teljes irányváltásra van szüksége a magyar gazdaságpolitikának” – ezzel a határozott felütéssel kezdte bizottsági meghallgatását Kármán András pénzügyminiszter-jelölt. A szakember, aki korábban az MNB-nél és nemzetközi pénzintézeteknél is bizonyított, egy „tiszta profilú” Pénzügyminisztérium vezetésére készül, ahol a pénzügyi és gazdaságfejlesztési feladatokat élesen kettéválasztják.
Szakítás a „zsákutcás” modellel
Kármán diagnózisa szerint az elmúlt évek „összeszerelő-üzem modellje” kimerült, és a magyar gazdaság leszakadt a régiós versenytársaktól. Az új stratégia három alapvető irányt jelölt ki:
-
Termelékenység-alapú növekedés: A mennyiségi szemlélet helyett a minőségre és a hozzáadott értékre fókuszálnak.
-
Humán tőke fejlesztése: Kiemelt figyelmet (és forrásokat) kap az oktatás, a képzés és az egészségügy, mert ezek nélkül nincs tartós felzárkózás.
-
Innovatív KKV-szektor: A magyar kis- és középvállalkozásokat digitális megújulással és hatékonyabb támogatási rendszerrel segítenék bejutni a nemzetközi beszállítói láncokba.
Kiszámíthatóság és bizalomépítés
A miniszterjelölt szerint a piaci szereplők bizalmának visszaszerzéséhez elengedhetetlen a stabil üzleti klíma. Ennek érdekében ígéretet tett a visszamenőleges jogalkotás tilalmára, a jogbiztonság megerősítésére, valamint arra, hogy a vállalkozásoknak elegendő felkészülési időt biztosítanak a szabálymódosítások előtt.
A költségvetési fegyelem terén is radikális változás jön: véget vetnek az ad hoc módosításoknak és az egyedi kormánydöntésekkel elosztott milliárdoknak. A 2027-es költségvetést szakmai megfontolásból csak október végén nyújtják be, hogy az már a legfrissebb, reális adatokon alapuljon.
Adózás: Kata és Vagyonadó
Az adórendszerben Kármán két fontos bejelentést tett, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot és a vállalkozói szférát:
-
Visszatér a KATA: A kisadózó vállalkozások tételes adóját széles körben újra elérhetővé teszik, hogy radikálisan csökkentsék a kisvállalkozások adminisztrációs terheit.
-
Vagyonadó 2028-tól: A szélsőséges vagyoni egyenlőtlenségek kezelésére bevezetik a vagyonadót, de ez csak a leggazdagabbakat érinti. Az adókötelezettség 1 milliárd forint feletti vagyon esetén lép életbe, az adóbevallást pedig a NAV készíti el központi adatok alapján, így a lakosság döntő többségének ezzel nem lesz dolga.
Kármán hangsúlyozta, hogy a családtámogatási és lakástámogatási kedvezmények megmaradnak, és a 13-14. havi nyugdíjak sincsenek veszélyben.
Az „üres kassza” kihívása
Az új miniszternek nem lesz könnyű dolga, hiszen a költségvetés helyzete aggasztó. Április végére a hiány elérte a törvényi cél 91 százalékát (4220 milliárd forintból már több mint 3800 milliárd „elfogyott”). Kármán szerint a rendszerszintű korrupció visszaszorítása és a közbeszerzések megtisztítása nemcsak etikai, hanem költségvetési kérdés is, hiszen ez jelentősen csökkentheti az államháztartási hiányt.
A bizottság végül 9 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett alkalmasnak találta Kármán Andrást a tisztségre, akit még a fideszes bizottsági elnök, Bencsik János is az egyik legfelkészültebb jelöltnek nevezett.
