A magyar kukoricapiac gondja jelenleg nem az ukrán gabonaimportból fakad, hanem elsősorban Lengyelországból és Szlovákiából érkező behozatalból – derül ki Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter Facebook-bejegyzéséből. A Tisza-kormány szakpolitikusa ugyanakkor fenntartaná az ukrán gabonára vonatkozó importkorlátozást, mert aszályos időszakban szerinte továbbra is valós kockázatot jelent annak árletörő hatása.
Lengyel és szlovák kukorica – miközben mindkét ország tiltja az ukrán importot
Bóna adatai szerint Magyarországra 2025 szeptembere és 2026 márciusa között összesen 405 ezer tonna importkukorica érkezett, ami a becsült teljes éves felhasználás több mint 11 százaléka. Ennek fele Lengyelországból, 36 százaléka Szlovákiából származott. A miniszter külön kiemelte: mindkét ország jelenleg tiltja az ukrán kukorica közvetlen importját, és csak a tranzitot engedélyezi. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a magyar kukoricapiac problémája nem egyszerűen ukrán importkérdés, hanem regionális ellátási és árversenyhelyzet is.
Az árak is ezt tükrözik. A miniszter szerint a magyarországi termelői átlagár 2026 17. hetében 235 dollár volt tonnánként, miközben az ukrán CPT Csap ára 220–222 dollár, a lengyelországi termelői átlagár pedig 217 dollár volt tonnánként. Vagyis az ukrán kukorica az árak alapján versenyképes lehetett volna a keleti országrészben, de a piacot ténylegesen a lengyel és szlovák import foglalja el.
Bóna a behozatal jövőbeli alakulásával kapcsolatban sem optimista: a dinamika és az idei kukorica-vetésterület visszaesése alapján nem zárja ki, hogy a teljes szeptembertől augusztusig tartó szezonban az import eléri vagy meghaladja a 700 ezer tonnát. Hosszabb távon a klímaváltozás miatt Magyarország kukoricából várhatóan legfeljebb önellátásra lesz képes, ami a takarmányipar, az állattenyésztés, valamint a keményítő-, izocukor- és etanolgyártás számára tonnánként nagyjából 30–40 eurós árelőny elvesztését jelentheti.
Az ukrán gabona visszaszorult – de a korlátozást nem venné le
Az ukrán gabonaimport körüli vita 2022-ben éleződött ki, amikor Oroszország fekete-tengeri blokádja miatt az Európai Unió vámmentességgel és szárazföldi szolidaritási folyosókkal próbálta segíteni az ukrán exportot. A logisztikai szűk keresztmetszetek miatt nagy mennyiség ragadt a közép-európai tagállamokban, ami 2023-ban importkorlátozásokhoz vezetett. Az Európai Bizottság 2023 szeptemberében nem hosszabbította meg az uniós tilalmat, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia azonban nemzeti alapon fenntartotta saját korlátozásait.
Bóna adatai szerint az Ukrajnából az EU-ba exportált főbb gabonafélék mennyisége a 2025/2026-os szezonban jelentősen visszaesett. Kukoricából 31 százalékos csökkenést mutatott az előző szezon azonos időszakához képest, a mindenkori rekordhoz mérve 50 százalékos visszaesést. Búzából – durumtermények nélkül – 86 százalékos szezonális és 88 százalékos rekordhoz viszonyított csökkenést, árpából pedig 92, illetve 96 százalékos visszaesést említett. A legnagyobb felvevőpiacnak Spanyolországot nevezte.
A miniszter az uniós kereskedelmi keretről is írt: az EU-ba behozott gabonafélékre jelenleg 0 százalékos vám vonatkozik az Európai Bizottság 2024. június 28-i végrehajtási rendelete alapján – Oroszország és Belarusz kivételével. Bóna szerint ebből az következik, hogy az EU–ukrán szabadkereskedelmi megállapodásnak, a DCFTA-nak a gabonapiac szempontjából jelenleg nincs érdemi szerepe. Az uniós kereskedelmi háttér ugyanakkor többször változott: az Ukrajnának adott teljes körű ideiglenes kereskedelmi könnyítések 2025. június 5-ig voltak hatályban, majd az EU és Ukrajna 2025 őszén módosított DCFTA-keretet fogadott el.
„Aszályos időszakban valós veszély az ukrán gabona árletörő hatása, ezért korlátozni kell." – Bóna Szabolcs, agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
A miniszter a GMO-kérdést is érintette: Ukrajnában a géntechnológiával módosított növények termesztése már tiltott, az uniós jogharmonizáció pedig ezen a területen 2026 szeptemberétől valósul meg teljes mértékben. Ezt azért emelte ki, mert az ukrán gabonával szembeni politikai és agrárpiaci kifogások között rendszeresen megjelenik az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatokra való hivatkozás. Bóna végkövetkeztetése szerint a döntéseknél egyszerre kell figyelembe venni a magyar gazdák, a takarmánygyártás, az állattenyésztés és az élelmiszer-ellátás biztonságának szempontjait.
