A Mathias Corvinus Collegium (MCC) 2020-ban jelent meg a Libri tulajdonosi körében, és három év alatt 98,41 százalékos részesedést szerzett a Libri Csoportban. A folyamatot egy korábbi kisebbségi tulajdonos most részletesen feltárta a Telexnek.
A Libri 2010-ben indított saját kiadót, majd 2013-ban összeolvadt a Bookline-nal, amivel a magyar könyvpiac egyik meghatározó szereplőjévé vált. A fordulópont 2020-ban érkezett, amikor az MCC megvásárolta Spéder Zoltán 25,4 százalékos tulajdonrészét. Halmos Ádám, a Libri Könyvkiadó akkori ügyvezetője és kisebbségi tulajdonosa szerint ezzel egy időben jelent meg a cégnél Orbán Balázs, aki az MCC kuratóriumát vezette, és a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkáraként is dolgozott.
„Egyértelműen azzal a felhatalmazással és küldetéstudattal érkezett, hogy ő majd elintéz mindent a Librin belül, én pedig kisebbségi tulajdonosként álljak szépen félre." – Halmos Ádám, a Libri Könyvkiadó korábbi ügyvezetője
Halmos szerint hónapokig tartó huzavona következett: felszólították, hogy mondjon le az ügyvezetésről, hagyja abba a könyvkiadást, és 24 órán belül költözzön ki az irodájából. Elmondása szerint a szervezeten belül „páriává" vált, majd végül eladta tulajdonrészét és megalapította az Open Books kiadót. Az MCC 2023-ban további részvénycsomagokat szerzett meg, így jutott el a 98,41 százalékos tulajdoni arányig.
Cenzúra, könyvtörvény, áfavita
Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó korábbi főszerkesztője arról beszélt, hogy az MCC megjelenésével veszélybe került a kiadói függetlenség. Szerinte közvetlen cenzúra ritkán volt érzékelhető, de az új könyvtörvények és a sokszínűség „szitokszóvá tétele" egyértelmű irányt jelölt ki. Végül azért távozott a kiadótól, mert a vezetés nem hagyta jóvá egy, a családok sokszínűségéről szóló könyv kiadási tervét.
A piacot a szabályozás is átformálta: a 2024-ben elfogadott árkötöttségi törvény szerint az új könyvek ára a megjelenést követő egy évben legfeljebb 10 százalékkal csökkenthető. Rados Richárd, a Jaffa Kiadó ügyvezetője szerint ez elsősorban a nagy könyvkereskedelmi láncoknak kedvez, miközben a kisebb kiadók mozgásterét szűkíti. Több iparági szereplő sürgette a könyvek fóliázását előíró rendelet eltörlését, valamint az e-könyvek és hangoskönyvek jelenleg 27 százalékos áfájának csökkentését – a nyomtatott könyvekéhez hasonló szintre. A vidéki könyvterjesztés leépülése és az olvasási kedv visszaesése az egész szakmát érintő gondként merült fel.
