A választáshoz közeledve ritkán látott mértékben nyílt ki az államháztartás ollója. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss adatai szerint februárban az elmúlt 24 év második legmagasabb hiányát hozta össze a költségvetés. Két hónap alatt az éves deficitcél markáns része teljesült, miközben a szakértők és a Költségvetési Tanács már a túlköltekezés hosszútávú áráról, a 2027-re borítékolható megszorításokról beszélnek.
Brutális mínusz: már az éves terv közel felénél járunk
A friss kormányzati gyorstájékoztató szerint az államháztartás központi alrendszere 2139,1 milliárd forintos hiánnyal zárt februárban. Ez az összeg azért is mellbevágó, mert a 2026-os költségvetés egész éves pénzforgalmi hiánytervét 5445 milliárd forintban határozták meg – vagyis az év második hónapjának végére a keret csaknem 40 százaléka elpárolgott. A januári, mindössze 32,3 milliárd forintos többlettel együtt az első kéthavi deficit így is meghaladja a 2106 milliárd forintot.
A részadatok rávilágítanak a belső aránytalanságokra: míg az elkülönített állami pénzalapok 32,9 milliárdos többletet tudtak felmutatni, addig a központi büdzsé 2010,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 129,6 milliárd forintos mínuszt hoztak össze. A Portfolio.hu elemzése emlékeztet: 2002 óta csupán egyetlen egyszer, a koronavírus-válság idején, 2020 decemberében mértek ennél magasabb havi deficitet (akkor 2250 milliárd forint volt a hiány).
A választási kampány pörgeti a kiadásokat
A drasztikus költekezés hátterében egyértelműen a közelgő országgyűlési választásokhoz kötődő szociális és bérintézkedések állnak. A minisztérium közleménye rámutat, hogy a kiadásokat elsősorban a lakossági transzferek dobták meg. A legnagyobb tételeket a 13. havi nyugdíj teljes kifizetése, valamint a 14. havi nyugdíj első heti részletének utalása jelentette.
Szintén hatalmas lyukat ütött a kasszán az év elején élesedett adó- és családtámogatási csomag. Idetartozik a 40 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége, a családi adókedvezmény megduplázásának utólagos, februári kézbesítése, valamint a csed, gyed és az örökbefogadói díj kiterjesztett kedvezménye. Nem elhanyagolható tétel a közalkalmazottaknak járó 1 millió forintos otthontámogatás sem, amely önmagában mintegy 160 milliárd forintot vitt el. Mindezt tetézte az állami szférában dolgozók – köztisztviselők, pedagógusok és kulturális dolgozók – 10-15 százalékos, januártól érvényes béremelése. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közösségi oldalán mindezek ellenére igyekezett hűteni a kedélyeket:
„A költségvetésben minden a tervek szerint alakult. A kormány úgy képes támogatni a családokat és nyugdíjasokat, hogy a költségvetés stabil és rendezett marad.”
Veszélyzónában az ország: a Költségvetési Tanács már figyelmeztet
Míg az NGM a pénzforgalmi adatok tervszerűségét hangsúlyozza, a makrogazdasági szakértők kevésbé optimisták. Fontos különbség, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eredményszemléletű – az uniós módszertannak megfelelő – adatai már 2025 végén is romló egyenleget mutattak, hiszen a harmadik negyedévet 909 milliárd forintos (az előző évinél 0,2 százalékponttal rosszabb) hiánnyal zárták.
Az igazi aggodalomra azonban a túlzottdeficit-eljárás (EDP) ad okot. A Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László számvevőszéki elnök fémjelezte Költségvetési Tanács (KT) legutóbbi előrejelzése szerint a választási túlköltekezés miatt Magyarország lecsúszik az Európai Unió által előírt korrekciós pályáról. Bár a védelmi kiadások növelése miatt hazánk kapott némi mozgásteret Brüsszeltől, a KT friss figyelmeztetése szerint, ha a büdzsé idén is 5 százalék körüli hiánnyal zár, annak súlyos ára lesz. A szakértők borítékolják: a felelőtlen költekezés miatt 2027-ben kőkemény megszorításokat, a GDP mintegy 1,7 százalékával egyenértékű nettó kiadás-visszafogást kell majd eszközölnie a kormánynak.
