Magyarország kártérítési pert indított az Európai Bíróság ellen a migrációs ügyben hozott, napi egymillió eurós bírsággal járó ítélet miatt -számolt be róla a HVG. A keresetlevelet hétfő reggel nyújtották be az Európai Unió Törvényszékéhez – jelentette be Tuzson Bence igazságügyi miniszter Budapesten.
A kormány lépése azért számít rendhagyónak, mert az érintett bírósági döntés jogerős, és fellebbezésre nincs lehetőség. A kabinet ezért nem magát az ítéletet támadja, hanem kártérítési eljárást indít, kerülő úton próbálva mentesülni a kiszabott pénzügyi teher alól.
A tranzitzónák miatt született az ítélet
Az ügy gyökerei 2020-ig nyúlnak vissza, amikor az Európai Bíróság kimondta: Magyarország jogsértően működtette a határ menti tranzitzónákat, ahol a menedékkérőket huzamosabb ideig várakozásra kényszerítették. Az eljárás végén az országot 200 millió eurós átalánybírság, valamint napi egymillió eurós kényszerítő bírság megfizetésére kötelezték, ami jelenlegi árfolyamon közel napi négyszázmillió forintos terhet jelent.
Az ítélet jogerőre emelkedett, így jogorvoslatra nem volt lehetőség. Tuzson Bence szerint azonban az Európai Unió működéséről szóló szerződés lehetőséget ad arra, hogy egy tagállam kártérítést követeljen, ha valamely uniós intézmény jogsértő módon kárt okoz számára.
A kormány szerint a bíróság hibázott
A miniszter felidézte, hogy a bíróság korábbi ítéletében azt állapította meg: Magyarország a lojális együttműködés elvét megsértve szándékosan kivonta magát a közös uniós menekültügyi és kitoloncolási szabályok alkalmazása alól. A döntés szerint ezzel más tagállamokra hárított többletfeladatokat és többletköltségeket.
Tuzson ezzel szemben úgy véli, hogy az Európai Bíróság több alapelvet és szabályt nem vett figyelembe, amelyeket az ítélethozatal során érvényesítenie kellett volna. Álláspontja szerint ez Magyarország jogainak sérelméhez vezetett, ami megalapozza a kártérítési igényt. A kormány érvelése alapján a vitatott összeget – legalább részben – nem Magyarországnak, hanem magának az Európai Bíróságnak kellene viselnie az Európai Unió felé.
Politikai ügynek tartják a döntést
Az igazságügyi miniszter szerint az ügy túlmutat a jogi kereteken. Mint fogalmazott, „nem jogi, hanem politikai ügyről van szó”, és az Európai Bíróság döntését szerinte ideológiai és politikai megfontolások befolyásolták.
A kártérítési per kimenetele egyelőre bizonytalan, de az eljárás újabb fejezetet nyit a magyar kormány és az uniós intézmények közötti, régóta húzódó jogállamisági és migrációs vitákban.
