December 17-én tárgyalja először a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2026-os költségvetési tervezetét, amelynek főösszege 532,5 milliárd forint. Bár a törvény 2026 márciusáig engedi a végső elfogadást, a most benyújtott, 131 oldalas dokumentum már most egyértelművé teszi: a városvezetés szerint a következő év csak akkor hozhat valódi mozgásteret, ha kormányváltás, illetve új önkormányzati finanszírozási rendszer jön - írta a HVG.
Karácsony Gergely így fogalmaz a tervezet bevezetőjében:
„A költségvetés készítésének pillanatában nem ismert, hogy Budapest képes lesz-e lezárni a 2025. pénzügyi évet. Ez olyan fokú bizonytalanság, amely lehetetlenné teszi a jövő tervezését. Ennek ellenére nincsen más lehetőség, mint hinni abban, hogy a 2026. év új esélyt hordoz magában.”
Az „Új esély költségvetése” alcím ennek megfelelően arra utal, hogy a városvezetés egy olyan új rendszerben bízik, amely nem teszi nettó befizetővé a fővárost a központi költségvetésben. Ez a jelenlegi helyzet évek óta feszültség forrása, amit nemcsak a főváros, hanem több ÁSZ-jelentés is rögzít.
Fizetésképtelenség körüli vita – csődsegély csak feltételekkel érkezne
A tervezet megírásakor az is kérdés volt, hogy a főváros egyáltalán lezárja-e az idei évet. A legutóbbi Kormányinfón elhangzott: a kormány hajlandó „csődsegélyt” adni Budapestnek, de csak akkor, ha a közgyűlés kimondja a fizetésképtelenséget.
Ezt a Fideszen kívüli frakciók egyöntetűen elutasították. A december 1-jére összehívott rendkívüli ülés valójában arról szól majd, hogy a főváros rögzíti a kialakult helyzet súlyosságát, miközben a felelősséget a kormány döntéseivel kapcsolja össze.
A kormány már előkészített egy határozatot is arra az esetre, ha a főváros fizetésképtelenné válna. Ebben azonban:
-
nincs kijelölve kormányzati felelős,
-
nincs meghatározott összeg,
-
nincs tárgyalási kötelezettség.
A határozat pusztán annyit rögzít, hogy a közszolgáltatások működését biztosítani kell – akár Budapest fizetésképtelenné válása esetén is.
64 milliárdos negatív egyenleg – így néz ki a 2026-os büdzsé
A tervezet szerint a főváros 2026-ban 39 milliárd forint központi támogatással számolhat. Ezzel szemben a szolidaritási hozzájárulás és más állami elvonások összege eléri a 103 milliárd forintot, így az egyenleg:
–64 milliárd forint.
Mégis magasabb, 105 milliárd forintnyi államháztartási bevétel szerepel a költségvetésben, mert a főváros „egyéb” bevételként 63,9 milliárdot tüntetett fel. Ez az az összeg, amelyet a főváros az államnak fizet be, és amelynek megtérítését visszaigényelné.
A büdzsében:
-
a kiadási és bevételi oldal egyenlő (törvényi kötelezettség),
-
az adósságszolgálat 17,32 milliárd forint,
-
az árfolyamszámítás alapja 403,4 HUF/EUR.
A tervezet hangsúlyozza: ha a jelenlegi rendszer marad, a főváros nemcsak fejleszteni nem tud, de a napi működés is veszélybe kerülhet.
Mit jelentene az „új esély”?
A dokumentum szerint az „új esély” három pillére:
-
új, átlátható önkormányzati finanszírozás,
-
a települések autonómiájának visszaállítása,
-
hitelfelvételi lehetőség fejlesztésekre, ha nincs uniós vagy hazai forrás.
A városvezetés úgy látja, csak így lehetne pótolni a több évtized alatt felhalmozott infrastruktúrahiányt, az elmaradt beruházásokat és felújításokat.