A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felülvizsgálta a szegénységi adatokat, miután több kutató kétségbe vonta azok hitelességét. Az újraszámolás után kiderült: a torzulások hátterében a Covid-időszak sajátosságai álltak, amikor a felmérések egy része nem tudott a megszokott módon lezajlani - közölte a Népszava.
Újraszámolt adatok
A frissített adatok alapján 2023-ban a magyar lakosság 19,3 százalékát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, ami alacsonyabb a korábban közöltnél. A 17 év alattiaknál 22,9 százalék, míg a nyugdíjasok körében 21,3 százalék volt ez az arány.
Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese elmondta: 2018-ban még 21,1 százalékot mértek, ez 2023-ra mérséklődött. Hangsúlyozta, hogy mind a régi, mind a most felülvizsgált módszertant érvényesnek tekinti az Eurostat.
Miért torzultak az adatok?
A problémák a 2021-es adatfelvételnél kezdődtek, amikor a járvány miatt sok nyugdíjas nem engedte be otthonába a kérdezőbiztosokat. Emiatt az ő jövedelmi adataikat más statisztikákból pótolták, átlagértékekkel helyettesítve. Ez vezetett ahhoz, hogy a jövedelmi eloszlásban szokatlan torlódások jelentek meg, egy részük éppen a szegénységi küszöb felett.
Tóth szerint ez véletlen egybeesés volt, és nem szándékos kozmetikázás. A felülvizsgálat során a népszámlálási adatok segítségével korrigálták a kiugrásokat, és pontosították az algoritmusokat.
Politikai támadások helyett szakmai vita
A KSH már korábban is tagadta, hogy manipuláció történt volna, és politikai támadásként értékelte a bírálatokat. Mostani közlésük szerint a korábbi adatok is alkalmasak voltak a szegénység mérésére, de a frissített számok pontosabb képet adnak.
