A nyár közepén lassult a magyar kiskereskedelmi forgalom növekedése. Júliusban a volumen 0,5 százalékkal csökkent az előző havihoz képest, miután júniusban ugyanekkora mértékben nőtt. Bár a szektor másfél éve enyhén emelkedő trendet mutat, a pálya továbbra is ingadozó. Éves alapon 1,7 százalékos bővülést mért a KSH, ami visszafogottabb a korábbi hónapoknál.
Élelmiszerek és online kereskedelem húzták a forgalmat
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesboltokban 2,3 százalékkal bővült a forgalom. A szektor gerincét adó vegyes üzletek értékesítése 3,4 százalékkal emelkedett, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteké 1,2 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem összességében 2,9 százalékkal nőtt. A legnagyobb emelkedés a gyógyszer- és illatszerüzletekben (5,4 százalék) volt, míg a textil- és ruházati boltok forgalma 1,2 százalékkal, a használtcikk-üzleteké 1,6 százalékkal csökkent.
Az online kereskedelem erőteljesen bővült: a csomagküldő és internetes üzletek forgalma 6,8 százalékkal nőtt, részesedésük pedig 8,1 százalékot tett ki a teljes kiskereskedelmi forgalomból.
Az üzemanyagpiac fékezte a növekedést
Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 2,4 százalékkal esett vissza. A KSH turisztikai statisztikái szerint a belföldi vendégek 2,7 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, ami részben magyarázhatja az üzemanyag-fogyasztás csökkenését.
Kilátások: mérsékelt növekedés, bizonytalan bizalom
A júliusi adatok azt mutatják, hogy a harmadik negyedév első hónapjai eddig nem adnak erős támpontot a gazdasági fellendüléshez. Az első féléves stagnálást követően a GDP érdemi növekedése egyelőre nem látszik. Bár az év második felében a családtámogatások emelkedése némi plusz vásárlóerőt jelenthet, kérdéses, hogy ez miként csapódik le a fogyasztásban. A reálbérek növekedése eddig is lassabb ütemben jelent meg a kiskereskedelemben, elsősorban az alacsony fogyasztói bizalom miatt.
