A KSH legfrissebb adatai szerint júniusban 4,8 százalékkal nőtt az átlagos reálkereset egy év alatt. A számokat akár sikertörténetként is tálalhatná a kabinet, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye azonban jóval óvatosabb hangot ütött meg - írta a Telex.
A minisztérium szerint „az Európai Unió elhibázott vámmegállapodása súlyos károkat okoz a magyar és az uniós vállalkozásoknak egyaránt, veszélyezteti az ipart, a munkahelyeket és a 3 éves bérmegállapodás végrehajtását is. A Kormány ezért azonnal megkezdte az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozását, hogy megvédje a magyar gazdaságot, a munkahelyeket és a béremeléseket.” – áll a közleményben.
Nyomás alatt a hároméves bérmegállapodás
A 2023 végén megkötött bérmegállapodás értelmében 2025-ben 9 százalékos, 2026-ban 13 százalékos, 2027-ben pedig 14 százalékos minimálbér-emelésről döntöttek a felek. A gyenge GDP-adatok és a vállalati visszajelzések alapján azonban a munkaadók egyre inkább kétségbe vonják ennek tarthatóságát.
Az NGM ugyanakkor hangsúlyozta: „Az iparvédelmi és munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozása során a Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalásokat folytatott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával. A Kormány a bérek, a munkahelyek és a magyar ipar védelme érdekében nyitott a további tárgyalásokra és kész minden szükséges intézkedést megtenni.”
Adócsökkentés és további engedmények a munkaadóknak
Az akciótervről eddig annyi derült ki, hogy 1 százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami mintegy 200 milliárd forintos könnyítést jelentene a munkáltatóknak, a nyugdíjfinanszírozás terhére. A kormány közleménye ugyanakkor arra utal, hogy a csomagban ennél nagyobb engedmények is szerepelhetnek, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a béremelések megvalósuljanak.
