A Nemzetgazdasági Minisztérium augusztus 5-én társadalmi vitára bocsátotta azt a törvénymódosítási javaslatot, amely a Magyar Falu Program keretében az 5000 fő alatti települések használaton kívüli állami ingatlanainak átadását szabályozná új formában - számolt be róla a HVG. Az elképzelés lényege, hogy az érintett településeknek nem kell majd kérelmet benyújtaniuk az ingatlanok tulajdonba vételéhez – ha 60 napon belül nem jeleznek igényt, az MNV Zrt. egyoldalúan jegyzi be a tulajdonjogot.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kistelepülések nem lesznek aktív részesei annak, hogy milyen állami vagyontárgyakat írnak a nevükre. A tulajdonba kerülő ingatlanokat a kormányhatározat fogja kijelölni, az ingatlanok összértéke pedig egy, a javaslatban még nem pontosított értékhatárig terjed majd.
Az ingatlanokkal járó kötelezettségek és korlátozások
Az átadott ingatlanokhoz tartozó állami ingóságok is az önkormányzatokhoz kerülnek, és a birtokba vételt követően azonnal megkezdődnek az azokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek. Ezek közé tartozhatnak például a fenntartási költségek vagy a kárveszély kezelése.
A törvény továbbá egyértelművé teszi, hogy az önkormányzatok a vagyontárgyak átvételével nem támaszthatnak követelést a magyar állammal szemben. Az átvett ingatlanokat kizárólag a Magyar Falu Program vagy más településfejlesztési célokra lehet hasznosítani. Ha az ingatlanokat később értékesítik, az így keletkezett bevételt is csak ezekre a célokra szabad fordítani.
Mentesítések és hosszú távú célok
A tervezet könnyítéseket is tartalmaz, mivel bizonyos építészeti és természetvédelmi szabályok alkalmazásától mentesíti az érintett vagyontárgyakat. Ez elősegítheti a gyorsabb és egyszerűbb hasznosítást.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a módosítás a Magyar Falu Program hosszú távú céljait szolgálja: a kistelepülések népességmegtartó erejének, életminőségének javítását és az állami vagyon helyi fejlesztési célú hasznosítását.
