Bár a legtöbben ártalmatlan frissítőként tekintenek rá, a rágógumi valójában egy komoly, rejtett mikroműanyag-forrás lehet a mindennapjainkban. Kevesen vannak ugyanis tisztában azzal, hogy a modern rágógumik alapanyaga nagyrészt műanyag, amiből a fogyasztás során már néhány perc alatt akár több ezer mikroműanyag-részecske is felszabadulhat, egyenesen az emésztőrendszerünkbe jutva.
A Semmelweis Egyetem friss közleménye rávilágít, hogy a ma forgalomban lévő termékek többsége már rég nem természetes növényi gyantából készül. A gyártók úgynevezett élelmiszeripari polimereket használnak, amelyek biztosítják, hogy a rágó hosszú ideig megőrizze rugalmasságát, állagát és az aromákat. A probléma az, hogy ezek a szintetikus anyagok pontosan ugyanúgy viselkednek, mint a környezetünkben található más műanyagok: a mechanikai hatásokra idővel apró darabokra töredeznek.
Bejutnak a vérkeringésbe és a bélflórát is károsíthatják
A folyamat során a mechanikus rágás miatt a gumialapból mikroszkopikus részecskék válnak le. Ezek a nyállal elkeveredve akadálytalanul vándorolnak tovább a gyomorba.
„Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe is” – magyarázza Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének mesteroktatója.
Bár jelenleg tudományosan még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a rágógumikból származó mikroműanyagok konkrét, akut betegségeket okoznának, a szakember szerint a szervezetbe kerülő idegen anyagok hosszú távon összefüggésbe hozhatók a különböző bélrendszeri gyulladásos folyamatokkal, valamint a bélmikrobiom (a jótékony bélflóra) összetételének kedvezőtlen változásaival.
Mit tehetünk a terhelés csökkentéséért?
A kutatók és dietetikusok szerint az alkalmi, ritka rágógumizás miatt senkinek sem kell pánikba esnie, ugyanakkor mivel a rágó nem minősül az emberi étrend nélkülözhetetlen elemének, a mikroműanyag-terhelés mérséklése érdekében érdemes radikálisan visszafogni a napi szintű fogyasztását.
Alternatívaként léteznek ugyan természetes növényi gyanta alapú rágógumik is, ám ezek jelenleg még szűk rétegterméknek számítanak a piacon, ráadásul a megszokott kommersz termékekhez képest némileg eltérő ízélményt és textúrát nyújtanak.
Fontos látni a teljes képet is: a mikroműanyagok jelenleg már szinte mindenhol ott vannak a környezetünkben – a belélegzett levegőben, a talajban, a vizekben, a palackozott italokban és a műanyagba csomagolt élelmiszerekben egyaránt. A mindennapi műanyagbevitelünket a rágózás elhagyása mellett az alábbi egyszerű változtatásokkal is hatékonyan csökkenthetjük:
-
Műanyag helyett üveg: Mérsékeljük a műanyag csomagolású élelmiszerek vásárlását.
-
Vezetékes víz: A PET-palackos ásványvizek helyett részesítsük előnyben a szűrt vagy sima csapvíz fogyasztását.
