A Lancet Public Health folyóiratban megjelent tanulmány szerint, ha a globális felmelegedés eléri a legrosszabb forgatókönyvet, azaz 3-4 fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, évente akár 129 000 ember is meghalhat a hőség miatt a jelenlegi 44 000 helyett - számolt be róla a The Guardian. A tanulmány arra is rámutat, hogy a halálesetek száma különösen a dél-európai országokban, mint például Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban nőhet drasztikusan - írta a Telex.
Bár egyesek azt állítják, hogy a felmelegedés csökkentheti a hideg miatti haláleseteket, a kutatás szerint a hőmérséklet-emelkedés miatt a halálozások száma összességében növekedhet. A hőségre különösen érzékenyek az idős emberek, akik a melegedő időjárás következtében egyre nagyobb veszélyben vannak. A kutatás szerint, ha a globális felmelegedés eléri a 3 fokos növekedést, az éves hőség miatti halálozások száma Európában 129 000-re nőhet, és 2100-ra a hideg és a hőség együttes áldozatainak száma 450 000-re emelkedhet.
„Ez a kutatás emlékeztet arra, hogy hány életet kockáztatunk, ha nem cselekszünk elég gyorsan az éghajlatváltozás ellen” – mondta Madeleine Thomson, a Wellcome egészségügyi kutatóintézet éghajlati hatásokért és alkalmazkodásért felelős vezetője, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Thomson szerint a halálesetek megháromszorozódása „még csak nem is a teljes kép”, hiszen a szélsőséges hőséget más egészségügyi problémákkal, például vetélésekkel és rosszabb mentális egészséggel is összefüggésbe hozták már korábbi kutatások. „És ott vannak a közvetett hatások. Már láttuk, hogy a szélsőséges hőséges események hogyan okozhatnak terméskiesést, erdőtüzek pusztítását, károsíthatják a kritikus infrastruktúrát és sújtják a gazdaságot – mindezek pedig kihatással lesznek az életünkre” – tette hozzá Thomson.
A kutatók arra figyelmeztetik a kormányokat, hogy az éghajlatváltozás példátlan kihívások elé állíthatja a közegészségügyi rendszereket, különösen a hőhullámok idején. Szerintük alapvető fontosságú, hogy a kormányok ne csak a hőmérséklet-emelkedés közvetlen hatásaira, hanem annak gyökereire, az üvegházhatású gázok kibocsátására is fókuszáljanak. A tanulmány arra ösztönözné a kormányokat, hogy ruházzanak be kórházakba, szigeteljék az épületeket és fogadjanak el szakpolitikákat a halálesetek számának csökkentése érdekében.
Mindeközben a globális felmelegedés üteme egyre gyorsul. A 2015-ös párizsi megállapodás célja szerint a Föld melegedését 2 Celsius-fok alatt kellene tartani az iparosodás előtti szinthez képest, de egy idei jelentés szerint 2023 végére az emberi tevékenység már 1,31 fokkal emelte meg a hőmérsékletet. Az ilyen jelenségek, mint az El Niño, tovább növelik a hőmérsékletet, amely így összességében már 1,43 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.
A hőség miatt Magyarországon is jelentősen nőtt azoknak a száma, akiket kórházba kellett szállítani. Például múlt pénteken az előző év azonos napjához képest 40 százalékkal többen kerültek kórházba az extrém forróság miatt.
