A magyar felnőttek több mint fele soha nem sportol, és ezt a legtöbben azzal indokolják, hogy nincs kedvük hozzá, illetve nincs idejük rá - derült ki az aktív életmóddal foglalkozó kutatásból.
A felmérést 2023 novembere és 2024 januárja között 1260 fős, Magyarország felnőtt lakosságára reprezentatív személyes lekérdezéssel - a Szabadidősport-eseményszervezők Országos Szövetségének megbízásából, az aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatásával - a TÁRKI Társadalomkutató Intézet végezte. A kutatás szakmai partnere a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem volt.
Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára arról beszélt: államtitkárságának a feladata, hogy minél több embert minél jobban megmozgasson, ezért keresik azokat az ötleteket, amelyek ezt lehetővé teszik. Nagyon nagy kihívásnak nevezte, hogy megszólítsák azokat az embereket, akik soha életükben nem mozogtak. Az államtitkár elmondta, Magyarországon olyan alapos felmérés, amely megmutatja azokat a motivációkat, hogy miért és hogyan mozognak az emberek, az elmúlt tíz évben nem készült. Szükség volt egy ilyen kutatás elvégzésére a Monspart Sarolta aktívéletmód-stratégia elkészülte előtt.
Révész Máriusz kiemelte: annak, ha nem sportolunk, "egészen drámai" egészségügyi következményei vannak. Az emberek úgy tudnak egészségesek maradni, ha mozognak, egészségesen élnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy korábbi felmérésére hivatkozva az államtitkár azt mondta: az életmódunk több mint kétszer olyan mértékben határozza meg az egészségi állapotunkat, mint az egészségügyi ellátórendszer. A mostani kutatás segíti meghatározni a megteendő lépések körét.
Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora nagyon izgalmasnak nevezte a kutatást, amelyben az egyetemnek "komoly kompetenciái" vannak. A felmérés adatai közvetlenül beépülnek majd az oktatásba.
A felmérés összefoglalóját Dóczi Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének egyetemi docense, valamint Tátrai Annamária, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusa mutatta be. Mint elhangzott, a kutatás eredményei általánosíthatók, tehát nagy biztonsággal állítható, hogy a mintában szereplő adatok a teljes népességre jellemzőek.
A felmérés kiindulópontja az volt, hogy a felnőttek mivel töltik a szabadidejüket: a válaszadók körében a passzív, leginkább a képernyőhöz kapcsolódó tevékenységek bizonyultak a legnépszerűbbnek, de a család és a barátokkal töltött idő közé beékelődik a mozgás és a sport - mondta Tátrai Annamária.
A felnőtt népességnek a 43 százaléka legalább hetente mozog, azaz sportol vagy egyéb mozgást végez. A közép- és felsőfokú végzettségűek között nincs érdemi különbség, hiszen 51, illetve 53 százalékuk mozog rendszeresen. Az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél már jelentősebb lemaradás látható, 32 százalékuk mozog legalább hetente. A életkor előrehaladtával csökken a rendszeresen mozgók aránya.
A felmérésből az látszik, hogy az anyagi helyzet meghatározza a mozgást: a jó anyagi helyzetűek 51 százaléka, míg a rossz anyagi helyzetűek 17 százaléka mozog hetente. A településtípus és a nemek esetében körülbelül tízszázalékos különbség van a férfiak és a Budapesten élők javára.
Dóczi Tamás közölte: a kutatás eredményei szerint 55 százalék a soha nem sportolók aránya. Nagyjából a felnőttek harmada viszonylagos rendszerességgel sportol. A kutatás szerint a legtöbben (48 százalék) otthon szoktak mozogni. A testmozgást végzők 18 százaléka edzőterembe vagy fitneszközpontba jár. Dóczi Tamás kiemelte, számukra a legmegdöbbentőbb a sportegyesülethez való csatlakozási lehetőségnél megmutatkozó bizonytalanság volt. A felmérés szerint a legtöbben (91 százalék) azért sportol, hogy egészségesebb, fittebb legyen.
A soha nem sportolók közül a legtöbben (54 százalék) azt válaszolták, hogy azért nem sportolnak, mert nincs kedvük hozzá, időhiányra 41 százalékuk, egészségügyi állapotra 31 százalékuk hivatkozott.
A kutatás szerint fontos célcsoport lehet az aktív és kevésbé aktív elégedetleneké, úgy tűnik ugyanis, hogy a feltételek megteremtése esetén lehet előrelépés - mondta Dóczi Tamás. A felmérés szerint a munkahely az aktív életkorú felnőtt lakosság számára a testmozgás, a sport egyik legfontosabb színtere. Az adatokból az látható, hogy vállalati edzőterem, illetve fitneszbérlet biztosítására jelentkezik elsősorban igény - olvasható a kutatás összefoglalójában.
