Örömteli látni, hogy hazánkban is egyre többen élik egyre környezettudatosabban az életüket. A csomagolásmentes boltok, a közösségi kertek és komposztálók elterjedése mind-mind ezt jelzik. Saját szemetünk szelektív gyűjtésével a hétköznapokban is óriási mértékben járulunk hozzá, hogy tovább élvezhessük bolygónk vendégszeretetét.
2024-től növelhetjük ezt a hozzájárulást: a műanyagok, fémek és a papír mellett a biohulladékot is elkülönítve kell majd gyűjtenünk – az életbe lépő európai uniós előírás alapján. A hatékony feldolgozásban új szintet hozhat az uniós szabályozás, amely szerint hazánkban is kötelező lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése 2024-től.
„Ezentúl nem választás kérdése, hogy komposztálunk-e vagy sem. A kérdés az, hogyan lehet ezt megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra" – hívta fel a figyelmet a Humusz Szövetség. A szakszerű komposztálásról a Humusz Szövetség idén februárban Kezeljük helyén a zöld javakat! címmel adott ki állásfoglalást.
A talajdegradációban, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kiemelt szerepet játszó komposztálás pofonegyszerű művelet azok számára, akik kertes ingatlanban laknak. Elhelyeznek egy célnak megfelelő komposztáló edényt, és abba gyűjtik a főzés, kertészkedés során keletkező szerves hulladékot.
A felhalmozott biohulladékot többféleképpen is lehet hasznosítani Fotó: Pixabay
Ahol viszont nem áll rendelkezésre erre a célra szolgáló zöldterület, más megoldást kell keresni. A beltéri gyűjtés is egyre divatosabb. Az agyagból készült Compot edényben oxigéndús környezetben különleges baktériumkultúra segíti a lebomlást: a végeredmény pazar minőségű virágföld.
A legkényelmesebb, és felmérések szerint leghatékonyabb megoldás, ha házhoz jönnek a biohulladékunkért. Jó példa Milánó, ahol a lakosok egy komposztálható zsákkal kibélelt háztartási kukába gyűjthetik otthon a szerves anyagokat, amelyet végül a házak elé kihelyezett nagyobb edénybe lehet üríteni.
A felhalmozott biohulladékot többféleképpen is lehet hasznosítani. A komposzttelepeken aerob úton megy végbe a lebomlás, így kerülhetnek vissza a szerves anyagok az ökológiai körforgásba – kiváltva ezzel a műtrágyázást –, míg a biogázüzemekben fermentálási folyamat során (anaerob módszer) hő- és villamos energia állítanak elő, a fermentációs maradékot pedig szintén talajjavítónak használják.
