Tavaly év végén érkeztek az első hírek arról, hogy bizonyos gyógyszerek nincsenek a készleten. Januárban a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, Hankó Zoltán azt nyilatkozta, hogy a helyzet akár hosszú távon is velünk maradhat. A termékhiányt elsősorban az okozza, hogy a koronavírus-járvány miatt csökkent az igény az antibiotikumokra, és ezzel együtt a covid alatt a globális ellátási láncok is megrogytak, a korábbinál kevesebb terméket állítottak elő – írta a Forbes.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által vezetett hiánylistán továbbra is nagyjából 1500 cikk szerepel. Az egyik epilepszia-gyógyszer jelenleg csak a West- szindrómás gyermekek részére biztosított, a többi beteget alternatív készítményre kell átállítaniuk a neurológusoknak.
„A listánkon jelenleg szereplő összes hiánykészítményt fontos strukturáltan vizsgálni, hiszen a hiányként jelölt készítmények nagy része esetében forgalomban van azonos hatóanyagú, de más kiszerelésű, illetve hivatalos helyettesítő készítmény is” – jelentette ki az OGYÉI.
Amíg kevesebb gyógyszerből lehetett választani, kevesebb volt a hiánygyógyszer is Fotó: Freepik
Az intézet leszögezte, hogy olyan eset eddig nem fordult elő, hogy az érintett terméknek ne legyen helyettesítője: vagy terápiás alternatívát, vagy azonos hatóanyagú és gyógyszerformájú, de külföldi készítményt minden esetben fel tudnak ajánlani a hiánygyógyszer pótlására. Ennek ellenére nem tagadták, hogy a hiányok globálisak, így számolnunk kell velük a tavaszi hónapokban is.
Az OGYÉI szerint a gyógyszerhiány kérdése egyébként nem újkeletű, a hiányérzetünkhöz az is hozzájárulhat, hogy egyre szélesebb a választék. Amíg kevesebb gyógyszerből lehetett választani, kevesebb volt a hiánygyógyszer is.
„Sokszor ragaszkodunk személyes és szakmai szinten is – orvos, gyógyszerész – bizonyos jól bevált gyógyszerhez akkor is, ha már rendelkezésre áll korszerűbb készítmény, vagy éppen törzskönyvi törlésre került a régóta használt, ám elavult szer” – fogalmazott az intézet.
Hozzátették, az ellátási zavarok mértékét csökkentheti a lakosság, a média és az orvosok felelős hozzáállása is, az indokolatlan felvásárlások és a pánikkeltés kerülésével.
