Magyarország két új, euróban denominált államkötvény kibocsátását készíti elő, amelyek beárazása a tervek szerint még hétfőn megtörténhet – írja a Reuters adatai alapján a Portfolio. Az egyik papír 2032. március 23-án, a másik 2037. május 21-én jár le.
115 és 160 bázispontos felár
Az előzetes árazási iránymutatás szerint a közel hatéves kötvényt az euró midswaphoz képest mintegy 115 bázispontos, a közel tizenegy éves papírt pedig 160 bázispontos felárral kínálják. Mindkét kötvény évente fizet kamatot. Az elszámolás július 13-án várható, a minimális címlet ezer euró lesz. A kibocsátást az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) végzi, a befolyó összeget általános finanszírozási célokra fordítják, a kötvényértékesítést pedig a BNP Paribas, a Citi, a Goldman Sachs, az ING és a JPMorgan szervezi. A kibocsátás hitelminősítése a Moody’snál Baa2, az S&P-nél BBB mínusz, a Fitchnél pedig BBB.
Az uniós források előfinanszírozása áll a háttérben
A devizakibocsátás hátterében elsősorban a felszabaduló uniós források előfinanszírozási igénye állhat: rövid távon jelentős likviditásra van szükség, mivel az uniós helyreállítási alapból lehívható 10 milliárd eurónyi, mintegy 3550 milliárd forintnyi támogatást az Európai Bizottság csak a projektek végrehajtása után téríti meg. Ugyanakkor az év végétől már számottevő EU-pénzek érkezhetnek az országba.
Az időzítés piaci szempontból is kedvező, mivel javult Magyarország befektetői megítélése, csökkentek a hozamok, és az ÁKK az elmúlt hetekben a forintalapú intézményi kötvényekből is jelentős mennyiséget tudott értékesíteni. Amint arra a Portfolio korábban rámutatott, az ÁKK az év első felében az éves finanszírozási tervet időarányosan 108 százalékban teljesítette, miközben a devizaalapú intézményi finanszírozásnál ez az arány csak 60 százalék volt. Az új eurókötvények kibocsátása így mind az államháztartás likviditáskezelése, mind a devizaforrás-bevonási terv szempontjából várható lépésnek számít.
Csökkenő devizaarány, erős kereslet
Az államadósság devizaaránya június végére 28,3 százalékra csökkent a korábbi, 30 százalék feletti szintről, amiben a forint erősödése is szerepet játszhatott. A mostani kibocsátás a bevont összeg nagyságától függően ismét növelheti a devizában fennálló adósság arányát.
A finanszírozási környezetet az elmúlt hónapokban erős kereslet és csökkenő hozamok támogatták: az első félévi kötvényaukciókon az 1155 milliárd forintos kínálatra 5374 milliárd forintnyi ajánlat érkezett. A teljes államadósság átlagos hátralévő futamideje 5,5 év volt, amit a hosszú lejáratú eurókötvények tovább nyújthatnak, ami felveti a kérdést, mekkora összegben él majd az ÁKK a most meghirdetett kibocsátási lehetőséggel.
