A magyarok az elmúlt másfél évtizedben három-négyszer többet kezdtek költeni zöldségre és gyümölcsre, a fogyasztásuk azonban alig emelkedett. Közben a termelőket a klímaváltozás, a terméskiesések és a munkaerőhiány is egyre nagyobb kihívások elé állítja. Erről beszélt Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
A szakember szerint a magyar lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztása hosszú ideje nem mutat jelentős növekedést. A 2010 és 2020 közötti időszakban ugyan évente 1-2 százalékos emelkedés volt tapasztalható, így az egy főre jutó éves fogyasztás elérte a 130–140 kilogrammot, az elmúlt négy évben azonban gyakorlatilag stagnálás következett be.
Egyre többe kerül ugyanaz a mennyiség
Apáti Ferenc szerint miközben a megvásárolt mennyiség lényegében változatlan maradt, a háztartások kiadásai jelentősen megugrottak. Míg 2010-ben egy magyar átlagosan évi 30 ezer forintot költött zöldségre és gyümölcsre, addig 2020-ra ez az összeg meghaladta a 70 ezer forintot. Az elmúlt négy évben a becslések szerint már 100-120 ezer forint közé emelkedett az egy főre jutó éves kiadás.
„A korábbi statisztikák egyértelműen azt mutatták, hogy a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók kétszer-háromszor annyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak, mint a legalacsonyabb jövedelmű rétegek.” – Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke
A szakember szerint az áremelkedés mögött részben az infláció áll, de a vásárlói szokások átalakulása is szerepet játszik. Egyre többen keresik a mosott, tisztított, előre csomagolt vagy konyhakész termékeket, amelyek magasabb hozzáadott értékük miatt drágábbak. Úgy látja ugyanakkor, hogy a legfontosabb tényező továbbra is a háztartások jövedelmi helyzete.
Apáti Ferenc szerint sok család számára a friss zöldség és gyümölcs ma már szinte luxuscikknek számít. Úgy fogalmazott, hogy a fogyasztás mértékét elsősorban nem táplálkozási szokások, hanem a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg.
A klímaváltozás egyre nagyobb károkat okoz
A termelők oldalán is súlyos problémák jelentkeznek. A FruitVeB elnöke szerint az elmúlt 10-15 évben folyamatosan nőtt a tavaszi fagykárok kockázata, miközben az aszály is egyre komolyabb veszélyt jelent. A szabadföldi termesztésben különösen nagy a bizonytalanság, mivel a szélsőséges időjárási események közvetlenül befolyásolják a termés mennyiségét.
A legrosszabb helyzetben jelenleg az alma és a meggy termelői vannak. Almából egy kedvező évben akár 500 ezer tonna termés is lehetne, tavaly azonban csak 170 ezer tonnát takarítottak be, és az idei eredmény várhatóan ennél is gyengébb lesz. A meggy esetében a 60-65 ezer tonnás terméspotenciállal szemben tavaly mintegy 40 ezer tonna termett, idén pedig körülbelül 30 ezer tonnás termés várható.
A kajszi, az őszibarack és a cseresznye esetében valamivel kedvezőbbek a kilátások, mivel ezek a gyümölcsök nagyobb arányban olyan térségekben találhatók, amelyeket kevésbé érintettek a tavaszi fagyok. A dió és a szilva termelői ugyanakkor jelentős veszteségekkel számolnak.
A kertészetek sem tudják nélkülözni a külföldi munkásokat
Apáti Ferenc a munkaerőhiányt is az ágazat egyik legfontosabb problémájának nevezte. Szerinte a magyar kertészetben a munkaerőhiány régóta strukturális gond, amelyet a demográfiai folyamatok, a kivándorlás és a fizikai munka alacsony vonzereje tovább súlyosbít.
A szakmai szervezet elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a külföldi munkavállalók aránya jelenleg nem meghatározó: a zöldség- és gyümölcságazatban dolgozó mintegy 100 ezer munkavállalóból körülbelül 3 ezer érkezett más országból.
Apáti Ferenc szerint hosszú távon mégis elkerülhetetlen lesz a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatása. Úgy látja, hogy a hazai munkaerőtartalék gyakorlatilag kimerült, miközben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a következő években tovább csökkenhet a munkaképes korú lakosság száma.
