A vártnál és az előző hónapok bizonytalanságainál is lényegesen kedvezőbben alakultak a hazai munkaerőpiaci folyamatok májusban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett jelentése szerint a munkanélküliek száma az év legalacsonyabb szintjére, 209 ezer főre süllyedt, ami mindössze 4,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.
Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság látványos kilövést produkált: a 15–74 éves korosztályban a dolgozók átlagos létszáma elérte a 4 millió 654 ezer főt, ami egyetlen hónap alatt 35 ezres bővülést, és ezzel együtt héthavi csúcsot jelent.
Hol dolgoznak a magyarok?
Bár a havi bázisú megugrás komoly pozitív meglepetést okozott, a hosszabb távú, háromhavi mozgóátlagok még mindig hordoznak magukban strukturális feszültségeket. A március–májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 640 ezer volt, ami 33 ezerrel elmarad az előző év azonos időszakától.
A foglalkoztatotti bázis belső megoszlása az alábbiak szerint alakult:
-
Elsődleges munkaerőpiac: A hazai vállalatoknál és intézményeknél 4 millió 448 ezren álltak alkalmazásban, ami 53 ezer fős visszaesés a tavalyi év azonos időszakához képest.
-
Közfoglalkoztatás: A közmunkások létszáma 71 ezer főt tett ki.
-
Külföldi munkavégzés: Az ország határain túl dolgozó magyarok száma 121 ezer fő volt.
A munkanélküliség nemek szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a férfiak körében 109 ezer álláskeresőt regisztráltak (4,2 százalékos ráta), míg a nőknél 99 ezer főre rúgott ez a szám (4,4 százalékos ráta).
Súlyosbodik a tartós munkanélküliség problémája
A kifejezetten kedvező fő mutatók mögött azonban egy aggasztó strukturális trend is meghúzódik: a munkakeresés átlagos időtartama 13,3 hónapra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiacról kiszorulók egyre nehezebben találnak újra elhelyezkedési lehetőséget.
A statisztikák szerint a 4–11 hónapja állást keresők aránya 31,4 százalékra nőtt, míg a krónikus, több mint egy éve sikertelenül próbálkozók aránya elérte a 36,9 százalékot.
Kérdéses a hirtelen jött lendület tartóssága
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy érdemi és pozitív korrekció történt a magyar munkaerőpiacon, hiszen a foglalkoztatotti létszám gyakorlatilag teljesen ledolgozta az áprilisi megtorpanást. Az elemző ugyanakkor óvatosságra int a folytatást illetően.
A szakértő rámutatott arra a feltűnő ellentmondásra, hogy miközben a fogyasztói bizalom növekszik, a vállalatok üzleti bizalmi indexe az elmúlt hónapokban érdemben nem tudott javulni. Mivel az első negyedéves gazdasági élénkülést részben egyszeri hatások fűtötték, a második negyedéves részadatok pedig már a növekedési momentum kifulladását vetítik előre, Virovácz szerint könnyen elképzelhető, hogy a most látott munkaerőpiaci javulás csupán átmeneti fellángolás. A negatív fordulat elkerüléséhez és a bizalom tartós helyreállításához a geopolitikai kockázatok további enyhülésére és a hazai gazdaságpolitikai irányok egyértelmű tisztázódására lesz szükség.
